Mindörökké veled

Az ezüst karkötő
Reila gyűrűje
/Reila/

A szobámban ücsörögtem az ágyamon.Edwardra vártam mert azt ígérte hogy eljön este 10 órakor.Fejemet lehajtottam a párnára és lecsuktam a szememet.Hirtelen zajt hallottam meg és felnyitottam a szemem.Az ablakhoz mentem, majd ki is nyitottam, de nem láttam senkit.A semmiből előbukkant James és hátráltam pár lépést.
-Kezdődhet a móka.-mondta vigyorral az arcán.
Megfogta a karomat és kiugrott velem az ablakon, majd az erdőbe vette az irányt és futott velem a sötét erdőben.Az erdő közepén lehettünk mert fák vettek körül.A hátamat felhorzsoltam és a kezembe belevágódott egy éles kavics.
-Edward biztos utánam jött ,de amire ideér addigra már túl késő lesz!Nem fog tudni megmenteni téged.-mondta gúnyosan.
-Nem értem!Mire jó ez neked?-kérdeztem némi félelemmel a hangomban.
-Csak játszom.-felelte.-Ne húzzuk tovább az időt.
Előttem termett és megfogta a nyakamat, majd egy fának dobott.Amikor a földre estem akkor kitörhettem a bokámat.James kiszedte az éles a kavicsot a csuklómból és elkezdett ömleni a vérem.Arca közeledett a csuklómhoz, de valaki leszedte rólam.
-Túl sok vért vesztett.-mondta Carlisle és a kezét a csuklómra rakta.
-Nem tudnál rajta segíteni?-kérdezte Edward reménykedve, de már túl késő volt.A kezemmel a sebesült kezemért nyúltam amiről levettem a gyűrűmet és Edward kezébe raktam.Kezét összekulcsoltam az enyémmel.
-Mindörökké veled leszek!Ne legyél öngyilkos csak mert velem akarsz lenni!Örökké veled leszek még holtan is.
Szemeim lecsukódtak, de még én is meghallottam szívem utolsó dobbanását.

3 nap múlva:

A halál békés könnyű.Az élet nehezebb.Hirtelen meghallottam szívem minden egyes dobbanását.Szemeimet kinyitottam.
-Felébredtél.-lepődőt meg az előttem lévő férfi.-A nevem Sean és ő itt Choe.Te pedig Reila.
-Mi történt velem?Meghaltam vagy nem?-kérdeztem a Seannak nevezett férfitől.
-Átváltoztál tündérré.-felelte a Choenak nevezett nő.-A tündérek halhatatlanok, gyorsak, fiatalok és vannak képességeik.-tette hozzá.
-Nem haltál meg!Csak az itteniek úgy tudják.-magyarázta Sean.-Mivel a külsőd megváltozott.
Az előttem lévő kis tócsába néztem és a szőke hajamból barna lett meg az égszín kék szememből gesztenyebarnává változott.
-Mostantól kezdve legyen a neved Carla.Illik is hozzád.-helyeselt Choe.
-Láthatnám még egyszer utoljára Edwardot?-kérdeztem meg tőlük reménykedve.
-Persze, de csak messziről.-mondta Choe.
Felálltam és futásnak eredtem, majd a megérzésemre hallgatva megtaláltam a Cullen házat.Felmásztam a ház előtt lévő fára egészen addig amíg el nem értem Edward szobájának ablakát.Kezében szorongatta a gyűrűmet.Az asztalán egy kicsi piros dobozkát pillantottam meg.
-Edward.-szólította Carlisle.-Lejönnél?-kérdezte halkan.
Edward nem szólt semmit csak felállt az ágyáról és emberi tempóban kisétált a szobából.Carlisle fia után iramodott.Kinyitottam az ablakot és a doboz a kezembe repült, majd a fedelét felnyitottam.Egy ezüst karkötő volt benne amibe bele volt gravírozva:Mindörökké!
Vége