2013. június 1., szombat

Túloldal - 1.fejezet



Hétköznapok

 /Saoirse/

6 óránál előbb ébredtem fel, mint szerettem volna. Azért akartam ilyen korán kelni, mert tanulnom kellett töri dogára. Ha ez a doga rosszul sikerül, akkor meg fogok bukni. Egyrészt semmi kedvem egy újabb évet ismételni. Másrészt a nevelőanyám megtiltotta, hogy Londonba utazzak a barátaimmal, ha évet kell ismételnem.
Nevelőanyámmal, Sarah-val semmi bajom. Jól kijövünk egymással. Az ikrekkel viszont már más a helyzet.
Tom és Jerry a buta vicceikkel szívatnak, amit aztán videóra vesznek és felrakják vagy a Facebookra vagy a Twitterre. (A Tom és Jerry című rajzfilm sorozatból kapták a nevüket. Nem is tudom miért.)
A szüleim autóbalesetet szenvedtek még 2002-ben. A balesetet egy részeg kamionsofőr okozta. A szüleim azonnal meghaltak, de én valamilyen csoda folytán túléltem. Árvaházba kerültem. Csak egyszer fogadtak örökbe, de az is egy rémálom volt. Az apáról kiderült, hogy egy mazochista, aki állandóan veri a feleségét vagy megerőszakolja. Ráadásul én is megvoltam neki. És, hogy hogyan tudtam ezt elviselni? Sehogy. Egy idő után megszöktem tőle. Ez a vadállat pedig börtönbe került. Azóta senki nem fogadott örökbe. Ha kinéztek, akkor mindig tettem valamit, ami miatt lemondtak rólam. Egyedül Sarah-nak engedtem meg. Őt viszont ismertem még régről, ezért tökéletesen megbízom benne.
A barátaim Kathy és Brian. Kathy-t a gimnázium első évében ismertem meg. Nála volt az egyetlen üres hely a menzán. Szinte azonnal megtaláltuk a közös hangot. Ő a legjobb barátnőm. Brian a gimi második évében csatlakozott hozzánk. A Bristoli iskolába járt, de onnan kicsapták, köztulajdon rongálás miatt. Ő sem tanult valami jól. Kathy az egyetlen jó tanuló a mi kis csapatunkban. Még korrepetálni is szokott minket.
A mai doga Bournemouth történelméből állt. Az anyag nem tűnik nehéznek, de legalább tíz évszámot meg kell jegyezni. Nekem öt is sok nemhogy tíz. A nevek annyira nem vészesek, hiszen alig van.
Fogtam egy papírt és az évszámokat leírtam egy cetlire. Annyira pici betűkkel írtam, hogy alig lehet elolvasni. Ezután bekapcsoltam a laptopomat. Megnyitottam a böngészőt, és rákerestem a mai töri doga anyagára. Leírtam pár olyan dolgot, amivel kiegészítettem a tananyagot.
Mr. Freeman mindig örül, ha valami plusszot írunk. Akár eggyel jobb jegyet is kaphatsz. Nekem pedig biztosra kell mennem.
A tanulás után letussoltam. Utána  felöltöztem, és elvégeztem a reggeli teendőimet. A reggeli teendőim alatt az elmosogatást, mosógépbe bepakolást, reggeli készítést és az öntöző bekapcsolását értem. És, hogy miért én csinálom?
Azért, mert Sarah mindennap délután hattól este tizenegyig dolgozik Pete bárjában. Hogy miért egy bárban dolgozik? Én se tudom. Amikor adoptált, akkor még rendes munkája volt, de aztán történt valami, amibe nem avattak be. Meg is kérdeztem tőle. Erre ő csak annyit mondott, jobb, ha nem tudom.
Gondolataimból dudálás szakított ki. Kirohantam a házból, bekapcsoltam az öntözőt, majd beszálltam Kathy ezüstfehér BMW-jébe.
Útközben átnéztem a jegyzeteimet, a cetlit pedig beraktam a tolltartómba. Tudom, nem valami nagy rejtekhely, de jelenleg csak ez van. Miután befejezem a dogát, majd berakom a farzsebembe.
     -  Izgulsz? – kérdezte meg tőlem, miután leparkolt az iskola parkolójába.
     -  Egy kicsit – feleltem.
Főleg a miatt, nehogy lebukjak Mr. Freeman előtt a puskával. Mr. Freeman nagyon nem szereti, ha valaki puskázik. Legutóbb, aki puskázott, attól elvette a papírt, amit puskának használt, majd kapott két egyest a dolgozatára. Azóta senki nem próbálkozik meg nála.
Az első órám brit történelem lesz, a második biológia, a harmadik európai történelem, a negyedik és egyben az utolsó órám tesi lesz. Ez az egyetlen tantárgy, amiből kitűnő vagyok.
Azért van két történelem óra, mert külön vesszük a britet az európaitól. Jövőre lesz egy harmadik is, az amerikai történelem.
Most biztos azt kérdezitek, hogy a többi tantárgyból, hogy állok? A többi tantárgyból vagy egy kettesre, vagy egy hármasra állok, de van olyan tantárgy is, ami esélyes négyesre. Ilyen tantárgyak a biológia, az ének és a spanyol. Akár a kedvenc tantárgy típusba is sorolhatnám őket. Tudom, furcsa ízlésem van. Már többen is mondták.
De nem csak itt mutatkoznak meg furcsaságaim sora, hanem a zenei ízlésben, filmekben, a könyvekben stb. Míg Kathy Taylor Swiftet hallgat vagy valamilyen countryénekest, addig én inkább csak az egyszerű dallamokat szeretem. Ilyen például a Fired Earth Music – Penance (Harmonic Orchestra). Míg Brian a kaland és fantasy filmeket szereti, én addig a régi típusú filmeket szeretem. Azért új filmeket is szoktam nézni, de közülük néhány enyhén szólva borzalmas. És még sorolhatnám miféle furcsaságaim vannak még.
Amint Mr. Freeman odaadta a tesztlapot, elkezdtem kitölteni. Eleinte kicsit nehezen ment, hiszen alig jutott eszembe valami, de aztán hirtelen minden eszembe jutott, és leírtam őket a papírra. Az óra végéig megállás nélkül írtam. Még a puskát sem kellett használnom. Kicsit furcsán is néztek rám a többiek, de nem tulajdonítottam nekik különösebb figyelmet.
A dolgozat végeztével beadtam a tesztlapot Mr. Freemannek, aki elégedetten elmosolyodott. Én is elégedett voltam a művemmel.
A szünetben Kathy jött oda a szekrényemhez, ahonnan éppen készültem kivenni a biológia könyvemet.
     -  Na, hogy ment? – kérdezte tőlem kíváncsian.
     -  Egész jól. – feleltem.
Tőle meg se kellett kérdeznem, hogyan sikerült neki, hiszen ötös dolgozatokat ír. Csak a tesivel nincs kibékülve.
Életemben először nem igazán figyeltem bioszra. Egész órán izgultam, hogy milyen lesz a dolgozatom. Gondolatban még imádkoztam is azért a kettesért.  
A jegyzetet Kathyről másoltam le, aki néhányszor megbökött a könyökével.
Kicsengetéskor csak még jobban izgultam. Legjobb barátnőm ugyan próbált lenyugtatni nem túl sok sikerrel.
Briannek most volt angol órája, vagyis most föcije lesz. Az egyetlen közös óránk ma a testnevelés.
A teremben Mr. Freeman előbb jött, min szokott. Becsengetéskor pedig elkezdte kiosztani a dolgozatokat. A szívem őrülten zakatolt. Édes Istenem, csak legyen meg a kettes. Az is bőven elég.
A tanárom elégedett mosollyal lerakta elém a dolgozatot. Amint megpillantottam a jegyemet egyből megnyugodtam, sőt. Jobb lett, mint amire számítottam.
       -  Hányas lett? – tette fel érdeklődve a kérdését barátnőm. 
 -  Ötös. – suttogtam elégedetten egy levakarhatatlan mosoly kíséretében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése