Fontos!

Sziasztok!
Mint tudjátok jelentkeztem egy versenyre az ősz blogja címéért. Ha szeretitek a történeteimet vagy a blogomat, akkor szavazzatok rám. Ide kell kattintani: Szavazok!
Kb. egy hónapja raktam ki egy szavazást. A legtöbben azt kértétek, hogy új törit írjak. Na ennek hoztam a bevezetőjét. Remélem tetszeni fog.

Valóra vált álmok:
Carmen nagyszerűen teljesít a női tornában. Épp az országos bajnokságra készül, de teljesen váratlanul édesanyja meghal egy balesetben. El kell költöznie egy új városba, ahol az apja vigyáz rá. Csakhogy édesanyja halála óta Carmen teljesen összetör. Ő volt neki a legfontosabb ember az életében. A tornát is alig bírja folytatni. Egy nap azonban ajándékot kap valakitől. Talán ez a valaki fogja Carment kirángatni a szürke hétköznapokból.
Vajon Carmen folytatni fogja a tornát?

Remélem olvasni fogjátok.
Puszi Abby!

Éjfél 11-12. fejezet

Új képesség:

Sabrina ép matek órán volt, de nagyon álmos volt. Tegnap este nem tudta jól kialudni magát, ezért fejét letette a padra, majd a szemhéjai lecsukódtak. Álmában a tó partján üldögélt. Éjszaka volt. A tó másik partján egy ember állt, akit egy köpeny takart el. A köpenyes ember lehajolt, majd kezét rátette a vízre. A tó abban a pillanatban teljesen befagyott. Rálépett, majd kisétált a tó közepére. A jég hirtelen elkezdett repedezni. Elkezdett futni a part felé, de nem érte el, mert félúton beszakadt alatta a jég. A víz alatt volt, de hamar fel tudott jönni a felszínre. Megpróbált megkapaszkodni a jégben, ami sikerült is, de nem tudta vajon meddig tart ki. Elkezdett segítségért kiabálni. Sabrina sikoltva ébredt fel. Hirtelen mindenki a tekintetét Sabrinán tartotta, majd visszafordultak a tanár felé. Nem értette, hogy mi történt. Hogy miért látta ezt és, hogy ennek az álomnak mi a jelentése? Lehet, hogy ennek az álomnak egyszer fontos jelentése lesz.
Jane órái hamar elteltek, ezért hamar haza mehetett, de előtte kivette a csomagtartóból Sabrina biciklijét, hogy haza tudjon menni. Utána beszállt a kocsiba, majd beindította az autót, és elindult haza felé. Amint a háza előtt volt kiszállt az autóból, és bement a házba. A szobája felé vette az irányt, amikor furcsa hangokat hallott a szobájából. Volt valaki a szobájában. Gyorsan a szobájába ment. Csak Amber volt ott, aki kutatott valami után. Amber a húga, aki csak egy évvel fiatalabb nála. Amber jobb tanuló volt, mint testvére, de ő nem tudott olyan jó teljesítményt nyújtani a sportban, mint nővére. A ruhás szekrényében keresgélt tovább, mire Jane odament hozzá.
- Te mit csinálsz itt?- kérdezte, amire testvére ijedten fordult meg.
Csak némán állt a szekrénye előtt, mivel nem mert megszólalni. Jane a bal lábával dobbantott a padlón, és ezt annyiszor csinálta, amíg testvére meg nem szólalt.
- Csak átjön hozzánk egy fiú, és a faházban leszünk.- magyarázta a dolgot.- És kölcsön szeretnék kérni tőled egy ruhát!- tette még hozzá.
Jane odament a szekrényéhez, és kivett onnan egy halásznadrágot és egy hozzáillő kék pólót. Odaadta húgának a ruhákat. Amint húgának a kezében voltak a ruhái kiment a szobából.
Amber a saját szobájába ment, és letette a ruhákat az ágyára. A ruhákhoz kiválasztott egy hozzáillő kék cipőt, amit letett az ágya elé. Mielőtt neki állt volna a készülődésnek, leült a számítógép elé, és megnézte a leveleit. Jött pár levél, amit megnézett, de egyik se volt olyan fontos. Pár perc elteltével egy üzenet jött az ő barátjától, amit azonnal meg is nézett.
Mikor menjek hozzátok?
Ez az egyetlen kérdés volt ott, amire gyorsan válaszolt:
Hat órakor.
Elküldte a levelet, majd várakozott egy ideig. Percekig várakozott, de semmi üzenetet nem küldött. Megunta a várakozást, és elkezdte megtervezni a ma estét. Azt akarta, hogy minden tökéletesen sikerüljön. Felejthetetlen estét akart megszervezni a faházban. Elővett egy füzetet, és lerajzolta, hogy hogyan nézzen ki a faház belseje. Abban a pillanatban jelzett a számítógép, hogy üzenete jött. Odament a számítógéphez, és megnézte az üzenetet.
Rendben. A faházban leszünk? Unom, hogy a szüleid nem bíznak bennem. Ne tervezz semmit! Szökjünk meg! Szökjünk el a tóhoz!
Amint elolvasta az üzenetet gyorsan válaszolt rá.
Legyen.
Ez az egyetlen szó állt ott, majd elküldte a levelet, és visszament a füzetéhez. Kitépte azt a lapot, amin a tervei voltak, és kidobta a szemetesbe. Kiment a szobájából, és a faház felé vette az irányt. Felment a lépcsőn, majd kinyitotta az ajtót. Rendbe rakta a faházat, és leterített a földre egy plédet néhány párnával együtt. Visszament a házba, majd onnan kivett egy csomag kekszet, és egy üveg vizet, amit felvitt a faházba, és lerakta a párnák elé. Ezek után visszament a szobájába, majd elkezdett készülődni a ma estére. Felvette azokat a ruhákat és a cipőt, amit az ágynál hagyott. A haját kifésülte, majd belerakott egy hajráfot a hajába. Utána lement a lépcsőn, és felvette a bőrkabátját. Kinyitotta az ajtót, és felment a faházba, ahol megvárta a barátját. Mivel volt a faházon egy ablak, ezért a függönyből készített egy kötelet, aminek a segítségével megszökhetnek. A függönyből készült kötelet elrejtette a párnája alá. Utána kiment a faházból, és ráült az egyik hintára, ahol várta a barátját. Amint a karóráján lévő mutató a hatoshoz ért egy autó parkolt le a házuk kapuja elé. Amber odarohant a kapuhoz, és kinyitotta a kaput. Megfogta Brian kezét, majd felmentek a faházba. Felkapcsolták a villanyt, majd Amber elővette a párnák alól a függönyből készült kötelet. Kinyitották az ablakot, majd Brian ledobta a kötelet. Egyesével lemásztak róla, majd elkezdtek rohanni a tó felé.
Jane az ablakból nézte a faházat, amiben égett a villany. Nagyon rossz érzése volt ezzel kapcsolatban. Megfogott egy távcsövet, és a faházra irányította. Úgy tűnt mintha senki sem lenne ott. Kiment a szobájából, és a faház felé vette az irányt. Fel akart menni a lépcsőn, de amint megérintette a korlátot a szemhéjai lecsukódtak. Látta, hogy hogyan szöknek el a faházból. Szemeit kinyitotta, majd elővette a telefont a kezéből, és megkereste benne Sabrina és Annie telefonjának a számát. Tudta, hogy Tyler vele tölti ma az éjszakát.
- Haló!- szóltak bele a telefonba egyszerre.
- Sziasztok!Segítenetek kell!- tért a lényegre, majd elmondta, hogy mi történt.
Jane várakozott egy ideig, majd nem sokára Sabrina beleszólt a telefonba.
- A tónál vannak.- mondta Sabrina.
- Az tőlünk nincs messze.- mondta Annie.- Ne aggódj, odamegyünk!- tette még hozzá, majd letette a telefont.
Annie eltette a telefont a zsebébe, Tyler pedig beindította az autót, és a tóhoz mentek. A tó partján megálltak, majd kiszálltak a kocsiból. Tyler gyorsan elővett egy kötelet, amit Annie derekára tekert. Annie elkezdett nagyon lassan lépkedni a jégen. Csakhogy az idő fogyott, és a fiú, aki Ambert fogta az már nem bírta sokáig. Tudta, hogy nem ér oda időben, ezért levette a derekáról a kötelet. Lerakta a jégre, majd erősen koncentrálva elkezdte mozgatni a kötelet, ami a fiú lábára tekeredett. Tyler elkezdte húzni őket a part felé. Pár perc elteltével mind a ketten a parton voltak, és ezt követően érkezett meg Sabrina és Jane. Amber barátja sírva borult a földre. Jane megnézte, hogy a szíve dobog e még. Dobogott, de nagyon gyengén, és akármelyik percben elveszíthetik. Tyler a mellkasára tette a kezét, hogy ő is megnézze, de valami váratlan dolog történt. Amber szíve elkezdett gyorsabban dobogni, majd normális tempóban dobogott tovább, és a tüdeje megtelt levegővel. Amint ez megtörtént Amber felébredt, majd körbe nézett. Jane gyorsan magához ölelte. Annyira megijedt, hogy elveszíti a testvérét, de ez nem történt meg. Brian is megölelte őt, de továbbra is sírt. Hirtelen elkezdett csörögni a telefon Jane zsebében, amit azonnal fel is vett. Gwen volt az.
- Jane! Azt hiszem rájöttem, hogy honnan vannak a képességeitek.- mondta Gwen a telefonjába, majd kikapcsolta azt.

A végzős bál:

Másnap reggel Annie nagyon korán kelt, hogy feltudjon készülni a mai vizsgára. Mindent alaposan átnézett, majd elrakta a könyveit, és betette a táskájába. Feltette a táskát a vállára, majd lement a lépcsőn. A konyhában elővett egy tányért, és csinált magának egy szendvicset. Evés közben a fejében újra átvette, amit mára megtanult. Utána jön a hétvége, és a hétvégét követően már meg is kapja a diplomáját. Miután megette a szendvicset a tányér betette a mosogatóba. Felvette a táskáját, majd kiment a ház elé, ahol Jane várta őt, hogy elvigye őt a suliba. Beszállt a kocsiba, majd Jane elindította az autót. Sabrina a biológia könyvet nézte, Tyler pedig a kémia könyvet bámulta. Ma mindenki az első órán megírja a vizsgáját. Utána két óráig a bálra készülődnek. Annie és barátai is benne vannak a készülődésben ugyanis ők fogják az ebédlőt feldíszíteni. Hirtelen megcsörrent Annie telefonja a zsebében, amit gyorsan ki is vett. Csak egy üzenete jött, amit gyorsan meg is nézett.
Ha lemegy a nap feljön a telihold.
Ezt kapta valakitől. A küldője ismeretlen volt. Kikapcsolta a telefonját, majd elrakta a táskájába. Jane megállt az iskola parkolójában, majd kiszállt a kocsiból. Bement a folyosóra, és kinyitotta a szekrényét. Berakta oda a táskáját, és csak egy tollat vett ki belőle. Afelé a terem felé ment, ahol a vizsgát fogja megírni. Leült abba a padba, amin a neve szerepelt. A tanárok határozták meg, hogy ki hol üljön, és gondoskodtak arról is, hogy senki se csaljon. Miután mindenki leült a maga helyére a tanár kiosztotta a tesztlapokat. A tanár bólintott. Ez volt a jele annak, hogy elkezdhetik a diákok megírni a lapokat. Annie nagyon jól tudott mindent, ezért ő végzett a leghamarabb. Amint végzett odaadta a tanárnak a tesztlapot, és kiment a teremből. A folyosón rajta kívül a barátai voltak. Tegnap este úgy beszélték meg, hogy ők végezzenek leghamarabb a teszttel. Nem volt baj, ha kihagyott pár sort. Csak ők legyenek a folyosón míg a többiek odabent írják a tesztlapokat. Amint mindenki meg volt a laboratórium felé vették az irányt, ahol Gwen volt. Ő volt az egyetlen, aki ma nem vizsgázik. Kinyitották a laboratórium ajtaját, majd átlépték a küszöböt. Gwen ott ült a számítógépe előtt, és úgy csinált mintha dolgozna pedig ez nem igaz. Várt valakikre. Amint bent voltak a laboratóriumba Gwen feléjük fordult, majd megvárta míg leülnek egy székre.
- Azt mondtátok, hogy a tábor után vettétek észre, hogy képességeitek van. A véretekben találtam egy különös anyagot. Említettétek azt is, hogy a táborban baleset történt. A táborban nő egy különös virág fajta, ami rátekeredik a fákra, de a gyökere a vízben él. Éjfélnek hívják a virágot. Ezt az anyagot csak holdfogyatkozáskor adja át egy embernek. De vannak olyan szervezetek, ahol ezt az anyagot bármikor beadják egy embernek.- magyarázta, majd mutatott pár képet a számítógépen.- Legyetek óvatosak!- mondta, majd kimentek a laboratóriumból.
Az ebédlőbe mentek, amit azonnal elkezdtek díszíteni. Tudták, hogy veszélyben lehetnek ugyanis valaki követi őket. Egy órába telt mire feldíszítették az ebédlőt. Utána mindenki elindult a saját szekrényéhez. Kivették onnan a táskájukat, majd a parkoló felé vették az irányt. Ők, azért mehettek el előbb egy órával, mert csak az ebédlőt kellett nekik feldíszíteni. Mindenki kivette a részét a munkából. Jane beindította a kocsit, majd haza vitte Annie-t. Amint a ház előtt állt a kocsi Annie kiszállt az autóból. Kinyitotta a kaput, majd megnézte a postaládát. Csak egyetlen egy levél volt benne, ami az egyetemtől jött. Abból az egyetemből, ahová menni akart. Gyorsan kibontotta, majd elkezdte olvasni a levelet.
Egy félreértést tisztázva felvettük az egyetemre.
Csak ennyi volt benne, aminek kifejezetten nagyon örült. A levelet beletette a táskájába, majd elővette a telefonját. Kapott még egy üzenetet.
Ha a telihold  jól látható lesz az égen...
Ennyi volt. Eddig két rejtélyes üzenetet kapott. Olyan érzése volt mintha valaki figyelte volna őt. Bement a házba, majd lerakta a táskáját a kanapéra. Édesanyja a konyhában várta őt. Az asztalon volt két tányér, és a két tányéron étel volt. Ő csinálta. Édesanyja ma kapott egy üzenetet Jonestól, aki elmondta neki, hogy mit tervez Annie. Nem akarta elveszíteni a lányát, ezért úgy döntött, hogy mindent megtesz csak nála maradjon. Nem szeretné, ha elköltözne az apjához. Annie leült az egyik székre, és elkezdték enni az ebédet. Közben édesanyja elmondta a lányának, hogy megváltozik. Ebéd után elmentek vásárolni, mert Annie-nek nem volt semmi ruhája a ma esti végzős bálra. Egy csomó üzletbe bementek, de nem találtak semmi olyan ruhát, ami Annie-nek is tetszene. Utoljára benéztek a közeli áruházba, ahol körül néztek. Végül megtalálta a tökéletes ruhát. Egy narancssárga térdig érő ruha volt. A pánt nélküli volt, a derekánál meg lehetett kötni egy szalagot és fodrokban végződött. Nagyon szép volt. Fel is próbálta a ruhát, ami tökéletesen illett rá. Kijött a fülkéből, ahol megpróbálta a ruhát, és a pénztárhoz ment, ahol az anyja volt. Útközben neki ment valakinek, aki egy nőnek vitte a ruhákat. Barna haja és kék szeme volt az idegennek. Egy pillanatra hallotta az idegen gondolatait:
" Ő lehet az.Vigyázz, nem tudod, hogy milyen képességei lehetnek!Lehet, hogy most a gondolataimban...."- ennyit hallott belőle.
Gyorsan elment mellette, és az anyjához sietett. Jobb lesz őt elkerülni, gondolta magában. Kifizették a ruhát, majd beszálltak a kocsiba. A kocsiban végig azon gondolkodott, hogy kicsoda ő. Lehet, hogy ő az, aki az üzeneteket küldi, kérdezte magától gondolatban. Nem tudott sokáig ezen gondolkozni, mert megint jött egy üzenet. Előhalászta a telefonját, majd elolvasta az üzenetet.
és, ha éjfélt üt az óra...
A befejezetlen mondat második töredékét kapta.
Este:
Annie a szobájában volt, és a bálra készülődött. Felvette a ruháját, és mellé egy hozzáillő cipőt vett. A haját begöndörítette, majd kiválasztott egy kézi táskát a telefonjának és egyéb holmiknak. Utána feltette az óráját a csuklójára. Azért tette fel, mert megkapta a befejezetlen mondat utolsó töredékét.
valami nagy változás történik.
Ezt kapta a telefonjára. Fogalma sem volt arról, hogy mi lehet az a nagy változás. De azt tudja, hogy éjfélkor fog megtörténni az a dolog. Miután elkészült lement a lépcsőn. A nappaliban várta ott az édesanyja és Tyler, aki el fogja vinni őt a bálra.
- Gyönyörű vagy.- mondta Tyler miután meglátta Annie-t a ruhájában.
Ezek után kimentek a házból, majd beültek a kocsiba. Tyler beindította az autót, majd elindultak az iskola felé. Nem tartott sokáig az út, mert pár perc alatt odaértek. Tyler leparkolta az autót, majd leállította a motort. Kiszálltak a kocsiból, majd kézen fogva bementek a folyosóra. A folyosón rögtön az ebédlő felé vették az irányt. Ott a Tyler a diszkógömb alá vezette Annie-t, majd amikor elindult egy lassú zene, akkor elkezdtek táncolni. A zene végére elcsattant közöttük egy csók. Csak pár másodpercig tartott, és utána rögtön elszakadtak egymástól. Annie megfogta Tyler kezét, és kivezette őt az ebédlőből, és helyette a suli kertjébe vezette őt. Az nagyon szép volt minden végzős bálon, és most is az volt. Szép virágok lettek oda ültetve, és a kert közepén egy szökőkút volt. Leültek az egyik padra, majd elkezdtek beszélgetni egymással.
- Áruld el egy titkodat!- kérte rá a fiú, de Annie nemet intett a fejével.
Tyler elárulta neki az egyik olyan titkát, amit senkivel sem osztott volna meg. Csak olyannal, akiben megbízik. Utána még egyszer megkérte Annie-t, hogy árulja el az egyik titkát. Annie-nek csak egyetlen egy titka volt, amit nem osztott volna meg vele. Egy ilyen titkot hallani nem jó. Már elmondta egy olyan fiúnak, aki szerette őt, de ő cserbenhagyta. Félve, de elmondta neki a titkát. Mikor a végére ért Tyler nagy levegőt vett, majd szólásra nyitotta a száját.
- Mindjárt visszajövök.- mondta, majd ott hagyta őt.
 Órákig várt rá, de nem jött. Tudta, hogy nem kellett volna elmondani neki. Jobb lett volna, ha nem tudja meg. Felállt a padról, majd visszaindult volna, de jelzett az órája. Megnézte a karóráját, és mind a két mutató a tizenkettesen volt. Éjfél volt. Gyorsan visszaindult, de hirtelen alig tudott megmozdulni. Leült a földre hátha csak idő kell, hogy talpra álljon, de nem így történt. Nem sokára lecsukta a szemeit, és mély álomba zuhant.

Éjfél 9-10. fejezet

Figyelem! A történetnek már nem sokára vége. Most már csak pár fejezet van hátra.

Igazság:

Annie kinyitotta a házának ajtaját, majd beinvitálta a barátait. Miután bent voltak a házba, becsukta az ajtót. Utána felment a szobájába, ahová barátaik követték őt. Leült egy székre, majd hagyta, hogy barátai is bejöjjenek rajta. Mind a ketten bementek a szobájába, de az egyik leült a másik csak állt. Sabrina percekig csak fel és alá járkált mivel nem tudta elhinni, amit látott. Tudta, hogy a barátnője csinálta, de sehogy se tudta.
"Nekem is van képességem, de nem hittem volna, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ilyenekre képes."-gondolta magában, majd próbálta elhinni.
Annie kezét úgy tartotta mintha megálljt parancsolt volna, majd abban a pillanatban a szék megmozdult, és barátnője mellé húzta. Sabrina leült a székre, és barátnőjére nézett.
- Neked is van képességed?- kérdezte barátnőjétől, aki értetlenül nézett vissza rá.
" Honnan tudta?"- kérdezte gondolatban Sabrina.
- Onnan, hogy gondolatolvasó vagyok.- válaszolta barátnője gondolatbeli kérdésére.
Sabrina felállt, majd erősen koncentrálva átváltoztatta alakját. Egy másik nő alakjában közeledett, majd visszaváltozott megszokott alakjába. Tyler nem hitte el, amit látott. Nem hitte el, hogy akibe szerelmes az egy ilyen lény. Ezt a gondolataiban ki is mutatta, amit Annie hallott. Tyler dühösen kiment a szobából, és a házból. Beindította az autót, majd elszáguldott Annie házától. Elment, de nem tudta, hogy hova. Egy bárnál megállt, majd vett egy italt, és megitta azt. Aztán megint vett egyet majd még egyet és még egyet.
Annie és Sabrina követte Tyler autójának kerék nyomait, de egyszer csak megszakadt. Egy ideig mentek, amíg tudtak. Hirtelen egy újabb földrengés tört, aminek következtében a földre estek. Sabrina tudta, hogy csak egy valaki tud ilyen földrengést előidézni. Annie a kezeit a halántékára tette, és emiatt halotta a város lakóinak gondolatait. Már megtanulta, hogyha nincs senki olyan a közelében, aki fontos lehet, akkor hogyan tudja kiterjeszteni a képességét. Hamarosan meghallotta azt, aki tud nekik segíteni. Kezeit elvette a halántékáról, majd az iskola felé futottak. Az iskola előtt őrök álltak. Sabrina átváltozott egy őrré, majd előbújt a bokorból. Odament a két őrhöz, és egy leadott nekik egy magyarázatot, hogy miért volt a bokorban. Eközben Annie kezét  az egyik szemetes felé tartotta, és elezdte mozgatni. Az egyik őr odafutott a szemeteshez, a másik ott maradt barátnője átváltozott testénél. Egy másik szemetest is elkezdett mozgatni. Az őr odafutott, majd megnézte mitől mozog. Annie gyorsan befutott az épületbe. Barátnője pedig visszaváltozott, és Annie után ment. A laboratórium felé mentek, aminek az ajtaja zárva volt. Annie kezét a kulcslyuk felé tartotta, majd pár perc múlva kinyílt. A laboratóriumban Gwen és Jane volt, akire számított. Gwen értetlenül nézett rájuk.
" Hogyan nyitották ki az ajtót?"- kérdezte saját magától, amit Annie meg is hallott.
- A képességemet használtam.- vallotta be Annie, majd megmutatta hogyan.
Ahogyan kinyitotta úgy be is tudta csukni. Gwen már értette hogyan jött be rajta, de nem hitte volna, hogy ő is képes ilyen dolgokat csinálni. Annie Jane-hez ment, majd megfogta a kezét, és csak utána akarta beavatni a dolgokba.
Jane lecsukta a szemét, majd pár perc múlva kinyitotta. Jane már értett mindent, majd elvette a kulcsot Gwentől. Kinyitotta vele az ajtót, és elkezdett futni. Jane nagyon jól tudta hova menne Tyler ilyen esetben így arra felé futott. Szereti őt, ezért segít Annie-nek. Amint megtalálta azt a bárt, elővette a telefonját, és üzent Gwennek, hogy hol vannak. Neki van kocsija így eltudja hozni ide a lányokat. Bement a bárba, majd a pincérnőhöz ment.
- Elnézést, nem látott ezt a fiút?- kérdezte, majd elővett egy fényképet róla.
A pincérnő útba igazította őt, majd arra felé ment. Nem sokára hallotta Tyler sikoltását. Lábait gyorsabban szedte, majd követte a kiálltás hangját. Meg is találta őket. Tyler megsebesült, és a földön feküdt, majd próbálta elállítani a vérzést. Volt ott egy másik fiú is, aki egy hang hullámot küldött feléje. Neki repült a falnak, majd leesett a földre. Ő túl kevés volt ehhez. Az ajtón bejött egy barna hajú lány, és elkérte tőle a fegyvert. A fiú odaadta neki a fegyvert, majd egy kötél tekeredett a fiú teste köré. Az ajtón bejött Annie, majd odaszaladt Tylerhöz. A barna hajú lányból Sabrina lett. A fiú alig kapott levegőt, mert a kötél a nyakán is volt. Hamarosan a fiú elájult, majd leesett a földre. Sabrina felsegítette a földről Jane-t, majd Tylerhöz futottak. Annie kezét a seb fölé tartotta.
- Ez fájni fog.- mondta, majd erősen koncentrált.
Tylernek fájt, ahogy Annie kihúzta a golyót, de utána a fájdalomnak nyoma veszett. Tyler sebe hirtelen összeforrt, mintha az a seb ott se lett. Felsegítették őt, majd elindultak a kocsi felé.

Információk:

Másnap reggel a Sabrina nagyon korán kelt, hogy időben eltudjon menni a legjobb barátnőjéhez. Miután felöltözött, megreggelizett, és elvégezte a reggeli teendőit. Felpattant a biciklijére, és elbiciklizett Annie házáig. Amint odaért letette a biciklit a kapu elé, majd kinyitotta a kaput. Az ajtónál megállt, és kopogott, mert nem akart udvariatlan lenni. Pár perc elteltével egy autó megállt, amiben Tyler és Jane ültek. Kiszálltak a kocsiból, majd kinyitották a kaput, és Sabrina mellé álltak. Nem sokára kinyílt az ajtó, amit Annie anyukája nyitott ki. Anyja szélesebbre nyitotta az ajtót. Amint mindannyian bent voltak ő kiment az ajtón, és becsukta maga után. Annie lejött a lépcsőn, és bement anyukája szobájába. Ott elkezdett kutatni. Mindenhova benézett ahova tudott, de nem talált semmi érdekeset. Mostanában az anyja minden apróságon nagyon kiborul, ezért nézte végig az szobáját. De még Jones ellen is kell találnia valamit, hogy ne kérhesse meg anyja kezét. Nem lehet ő az új mostohaapja. Kiment a szobájából, majd körül nézett mindenhol a konyhában. Jane és Tyler értetlenül nézte, ahogy Annie kutat valami után. Sabrina elmondta nekik, hogy ez miért fontos, és megkérte őket, hogy segítsenek neki. Beszálltak a keresésbe. Mivel többen voltak, ezért hamarabb át tudják kutatni az egész lakást. Jane benézett a fiókokba, de nem talált semmi olyat, amit kellene. Sabrina a lépcső alatt kutatott, de ott se talált semmit. Tyler a garázst kutatta át. Eleinte nem talált semmit, de az egyik doboz tele volt kis zacskókkal és gyógyszeres dobozokkal.
- Annie, találtam valamit.- kiállított oda nekik, és nem sokára meg is érkeztek.
Annie megnézte mi van a dobozban. Olyan zacskók voltak benne, amikben drogok is voltak. Anyja nem látszott olyan sápadtnak. A gyógyszeres dobozokban nyugtatók és altatók voltak. Betett két gyógyszeres dobozt és néhány kis zacskót egy papírzacskóba, majd visszamentek a konyhába.
- Most már csak azt kell megtudnom, hogy honnan szerzi őket.- mondta, majd a papírzacskót felvitte a szobájába, és jól eldugta őket.
Feltette a táskáját a vállára, és lement a többiekhez. A barátai indulásra készen álltak. Jane megkérte őket, hogy üljenek be a kocsijába, hogy elvigye őket a suliba. Mindannyian beszálltak az autóba, majd Jane beindította az autót, és elszáguldott az iskoláig. Amint odaértünk Jane leparkolta a kocsiját a szokásos helyre. Kiszálltunk a kocsiból, majd bementünk az iskola folyosójára. Ott szétváltak, és mindenki ment a maga dolgára.
Annie az irodalom terem felé vette az irányt, ahol dolgozatot írtak a Szép reményekből. Ott mindenki átnézte, amit mára megtanult, majd amint bejött a tanár mindenki eltette a tankönyvét. A tanár kiosztotta a lapokat, majd amint mondta, hogy mehet a diákok elkezdték. Mindenki írt, mert nagyon komolyan vették a dolgozat írást. Még a közepes átlagú tanulók is készültek erre a dolgozatra. Aki befejezte, az kivitte a lapot a tanárnak, és kiment az osztályból, hogy készüljön egy másik dolgozatra. Gwen meglátta Annie-t a folyosón, ezért kinyitotta az ajtót, és behívta. Odaadott neki egy fénymásolt lapot, majd Annie eltette a táskájába, és kiment a laboratóriumból. A menza felé vette az irányt, ahol elvett egy tálcát, majd rárakták a mai reggelit. Amint megkapta letette a tálcát az egyik asztalra, és elővette a táskájából a lemásolt lapot. Elkezdte olvasni, ami rajta van. Az böngészőn talált egy képet arról a lányról, aki megtámadta Sabrinát. Elvesztette az emlékezetét az utóbbi pár napról. Mintha egyszerűen kitörölték volna őket. A lapot visszatette a táskájába, majd elkezdte enni azt, ami a tálcáján volt. Nem sokára jött Sabrina, Jane és Tyler. Észrevették rajta, hogy valami nincs rendben, ezért megmutatta nekik a lapot, amit Gwentől kapott. Jane nézte meg először, majd adta tovább a többieknek. Azután gyorsan megették a reggelijüket, majd mentek a saját termükbe. Kivéve Jane-t, aki először egyenesen Gwenhez ment. Kinyitotta a laboratórium ajtaját, majd leült Jane mellé.
- Ezen kívül tudsz még valamit?- kérdezte Jane, amire Gwen bólintással válaszolt.
- Volt neki egy képessége, ami már nincs meg neki.- mondta, majd gyorsan megkeresett valamit a számítógépén.- Rájöttem, hogy a képességük nem állandósult vagyis csak egy ideig tartott.Először elvesztette a képességeit, és csak utána törlödött ki az utóbbi két hét az emlékezetéből.- magyarázta, majd megmutatott neki egy elemzést.
Ezt követően Jane kiment, majd ment a saját terméhez. Amint leült a saját helyére már be is csengettek. Gyorsan átnézte a tegnapi anyagot, majd a tankönyveit berakta a táskájába. A tanár már kiosztotta a lapokat csak várni kellett arra, hogy azt mondhassa mehet, ami pár perc elteltével be is valósult. Utána mindenki elkezdett írni valamit a lapjára. Jane alig tudott koncentrálni, ezért sokszor meg kellett állnia. Egy folytábban azon a dolgon járt az esze, amit Gwen mondott neki. Óra végére, azért sikerült megírnia a dolgozatot.
Annie végzett leghamarabb az óráival így ő korán haza mehetett. Mivel Jane nem tudta haza vinni őt, ezért képtelen volt gyalog megtenni az utat. Amire haza ért már az anyja otthon volt. Táskáját letette a kanapéra, majd bement a konyhába, ahol készített magának egy ebédet. Amint elkészült kitette egy tányérra, és megette. Anyja az asztal egyik oldalán ült, és valamit rajzolgatott a füzetébe. Annie gyorsan megette az ebédjét, majd felvette a táskáját, és felment a szobájába. Ott elkezdte megcsinálni a házi feladatát. Nem telt bele sok időbe mire végzett vele. Utána bepakolt a táskájába a tankönyveit. Ezt követően megvárta míg az anyja elmegy itthonról. Amint ez bekövetkezett a kertbe ment, ahol körül nézett. Anyja nagyon szerette a virágokat, ezért ha tehette mindennap elültetett a földbe egy virágot. Annie minden virág tövét megnézte hátha talál ott valamit. Talált is, de nem az anyjával kapcsolatos. Egy újság volt a sok ezer virág között, amit a képességével ki vett onnan. A mai újság volt, amit elolvasott.

Emlékezett vesztettek

Az áruház parkolójában a rendőrség egy lányt talált az egyik kocsi alatt. Még élt. Nem tudják hogyan kerülhetett a kocsi alá. A lány elvesztett két hetet az emlékezetéből. Senki sem tudja, hogy hogyan történhetett. A másik, aki emlékezetét vesztette az az egyik bár alatt találták meg. Életben volt. Neki egy hónap esett ki az emlékezetéből. Az ügyre Dr. Strongot és Dr.Grey-t állították az ügyre.

Annie amint elolvasta az újságot felvitte a szobájába, és eldugta nehogy valaki megtalálja. Először meg akarja mutatni a barátainak.

Éjfél 8. fejezet

Jó és rossz:

Jane nagyon korán felkelt. Ugyanis véghez akarja vinni a tervét. Elővette a fiókjából a lemásolt papírokat, majd leült a számítógépe elé. Bekapcsolta azt, ami kicsit lassan ment, majd megnyitotta a levelezőt, amivel leveleket lehet elküldeni. A név mellé névtelent írt, cím mellé leírta az egyetem e-mail címét, tárgy mellé Annie valódi önéletrajzát írta. Utána elkezdte írni a levelet. A fénymásolt lapok nagy részét felhasználta. Mivel minden szó igaz benne, ezért nem utasíthatják vissza. A levél végére leírta az iskola igazgatójának telefonszámát, akinél az akta volt. Ő könnyen tudja bizonyítani, hogy ebben a levélben a színtiszta igazság van. A tekintetével gyorsan átnézte, majd elküldte a levelet. Utána a lemásolt lapokat apró darabokra tépte, és bedobta a kukába. Miután minden dolgát elvégezte, kiment a háza elé, hogy megnézze a postaládát. Kivette onnan a leveleket, majd megnézte őket. Köztük volt egy olyan levél, amire már régóta várt. Az egyetemről küldték a levelet, amiben az áll, hogy felvették vagy sem. Gyorsan kibontotta a levelet, majd elkezdte olvasni, ami benne állt.
Sajnálattal jelentjük, hogy jelentkezését a Duke egyetemre elutasítottuk.
Amint elolvasta a szörnyű hírt, bement a ház, és felment a szobámba. Előtte a többi levelet letette az asztalra. A szobájában elővette az íróasztalából még egy jelentkezési lapot, majd kitöltötte a lapot. Betette a lapot egy üres mappába, és elrakta a táskájába. A karórájára nézett, majd a szekrényhez rohanta. Elővett belőle néhány ruhát, és lerakta az ágyra. Gyorsan felöltözött, majd lement a konyhába, ahol csinált magának egy szendvicset. Gyorsan megette a szendvicset, majd a kocsijához sietett. Beindította az autót, és elszáguldott az iskolába. Amint odaért az iskolába, leparkolta az autóját a szokásos helyére. Kivette a táskáját a kocsiból, és ezután bement a suli folyosójára, ahol megkereste a kémia termet. Kémia órán a reakciókat vették, amire egyáltalán nem is figyelt. Nem rajongott a kémiáért, ezért nagyon rosszul sikerültek a dolgozatai. Csak néha sikerült összehoznia egy jó jegyet. Mostanában csak arra figyel, ami a vizsgában is lesz. Ezt a tanár mindig elmondja az óra elején. A kémia tanár elmondta így nem is kellett figyelnie az órára. Amint kicsengettek, összepakolta a tankönyveit, és kiment a teremből. Utána a menzára ment, ahonnan elvett egy tálcát, és beállt a sorba. Hamarosan rákerült a sor, ezért a szokásosat kérte, amit meg is kapott. Felvette a tálcáját, majd körülnézett. A szokásos helyére készült, de meglátta, hogy a helyét Sabrina foglalta el. Az egyetlen üres hely Annie mellett volt, aki mellé a legkevésbé ült volna. Annie sem ült egyedül, mert mellette Tyler foglalt helyet, és beszélgettek. Hirtelen felbátorodott, és afelé vette az irányt. Annie annyira el volt foglalva, hogy nem is vette észre Jane áll mellette. Jane megérintette a vállát, aki megfordult.
- Szia Annie!Leülhetek?Tudod Sabrina elfoglalta a helyemet, és nem volt más hely.- magyarázta a dolgot.
- Persze.- válaszolta rá kicsit meglepődve Annie.
Jane leült a mellette levő székre, majd úgy tett mintha enne, de igazából hallgatta, hogy miről beszélgettek. A randijukról beszéltek, hogy milyen csodálatos volt, de azt nem említették akkor mit beszéltek. Amint Tyler elment Jane megkérdezte miről beszélgettek. Róla is volt szó, de azt nem említette, hogy mit beszéltek. Az ételét megette, majd visszarakta a tálcát. A következő órára sietett. Megkereste a történelem termet, majd figyelmesen megjegyzett belőle minden egyes szót. Csakhogy még óra közben kíváncsi volt, hogy vajon mit beszéltek róla tegnap este. Amikor kicsengettek, összepakolt, és elhagyta a termet. A folyosón meglátta Tylert, ezért azonnal odament hozzá. Megérintette a karját, de abban a pillanatban a szeme lecsukódott.
" A parkban Annie és Tyler sétálgatott, majd megláttak egy szökőkutat, és azonnal odamentek. Annie levette a cipőjét, majd belement a vízbe. Tyler eleinte vonakodott, de végül megadta magát, és a vízben kötött ki. Vízzel locsolták egymást, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve a fiú a derekánál fogva magára rántotta a lányt. Együtt beleestek a vízbe, és az eddiginél is vizesebbek lettek.
- Jane-re gondoltál úgy, mint egy szeretőre?- kérdezte Annie, majd leült a szökőkút szélére.
Tyler a fejével nemet intett.
- Nem félsz, hogy féltékeny lesz ránk?- tett fel még egy kérdést.
- Ha Jane féltékeny akkor általában jó dolgokat szokott csinálni.Hálás vagyok neki, hogy elmondta az igazat Oliviáról.- mondta hálálkodva, amitől a lány megkönnyebbült."
Kinyitotta a szemeit, majd elengedte Tyler kezét, aki kíváncsian nézett rá. Jane nemet intett a fejével, majd a következő órájára sietett. El kell fogadnia, hogy ő csak egy barát lesz neki az életében.
Sabrina iskola után új barátaival elment vásárolni a közeli áruházba. A lányok beszálltak az autójukba, ahová beengedték új barátnőjüket. Sabrinánál nem volt sok pénz, de úgy gondolta, hogy egy felsőt talán ki tud fizetni. Amint odaértek kiszálltak az autójukból, és bementek az áruházba. Mindenki választott magának egy ruhát, majd felpróbálták azt. Sabrina mindegyik felsőnél az alakváltoztató képességét használta így szinte minden ruha darab jól állt rajta. Épp fizetni indultak amikor hirtelen egy földrengés rázta meg az áruházat. A ruhárt leestek a fogasról, a cipő leestek a földre, az ékszerek pedig apró darabokra törtek. Sabrina arra felé ment, ahonnan ez a földrengés jöhet. Jó irányba ment, mert a földrengés egyre erősödött, majd hirtelen a földrengés megállt. A földrengést egy férfi okozta, aki a kezével csinált valamit, ezért tört rájuk ez a hirtelen jött földrengés. A fiú olyan erős hang hullámokat csinált, ami a levegőben elterjed, és ezáltal megmozdítja az épületet. Sabrina megvárta, amíg a lány elment, majd erősen koncentrált, hogy felvehesse az ő alakját. Ekkor előbújt a rejtekhelyéből, és a fiú elé ment, aki észre se vette. Megfogott egy vasrudat, majd azzal hátulról fejbe csapta a fiút. Visszaváltozott eredeti alakjába, de jött a lány, aki meglátta a barátját a földön heverve.
- Mondták már neked, hogy ne avatkozz bele más dolgába.- mondta mérgesen a lány, majd a kezével tüzet csiholt.
Sabrina menedékhelyet keresett, ami elrejti őt a lány elől, de nem sikerült, mert a lány ügyesebb volt ő nála. Poroltó viszont nem talált, ezért  egy ajtó felé vette az irányt. Szerencsére ki jutott onnan, de az ajtó a parkolóházba vezette. Elbújt az egyik autó mögé, és közben óvatosan kilesett onnan. A lány a parkolóházba ért. Alaposan körülnézett hátha talál valami nem oda illőt, de nem volt szerencséje. A kezeit lángok borították, majd összetette a kettőt, és tűzgolyót csinált, majd az egyik autóra célzott. A kocsi megmozdult egy kicsit, de nem sokat. Tovább csinálta ezt. Sabrina az egyik oszlop mögé lopakodott. Elővette a mobilját, és felhívta Annie-t. Volt egy terve, hogy hogyan lépjen le innen, de ehhez kell a barátnője. Amint felvette halkan beleszólt.
- Annie gyere értem, és ne hagyd, hogy többet ilyet csináljak!- kérte meg rá őt suttogva.
- Hol vagy most?- kérdezte barátnője aggodalmasan.
- Az áruház parkolóházában 20 percnyire a sulitól.- mondta meg hol van.
- Ne menj sehová.Máris megyek.- mondta Annie, majd letette a telefont.
Amint letette Annie a telefont megkereste rajta Tyler számát, majd elküldött neki egy üzenetet. Kiment a házból, majd bezárta maga után. Anyja csak este jön haza, mert nagyon beindult az áruház. Kinyitotta a kaput, majd az iskola felé rohant. Útközben megérkezett hozzá Tyler, aki felvette. Tudatta vele merre kell menni, majd a parkolóház előtti bejáratnál állította meg. Kiszállt a kocsiból, és bement a parkolóházba. Először csak belesett, de amint látta, hogy nincs itt senki bátran beljebb ment. Arra felé ment, ahonnan a hangokat hallotta. Egy barna hajú lány épp tűzgolyókat dobált, majd hirtelen előjött Sabrina a rejtekéből, de már nem volt hova bújnia. Annie kezét az egyik autó felé mutatta, amit beindított. Folyamatosan koncentrált, majd az autót a lány felé irányította. A kocsi elütötte a lányt, aki a földre esett. Az autót a lány fölé helyezte, majd megállította. Annie előjött a rejtekhelyéből, majd barátnőjéhez futott. Megfogta a kezét, és kimentek a parkolóházból.Tyler beindította az autót, majd elvitte onnan a lányokat. Sabrina értetlenül, de meglepődve nézett régi barátnőjére.

Éjfél 7. fejezet

Bevetés:

Annie az este nem aludt sokat. Csak akkor tudott ő maga is elaludni, ha a hangok elhallgattak a fejében. Reggel még időben kikelt az ágyból, de úgy érezte mindjárt elalszik. Készített magának egy kávét, ami felébresztette őt egy kicsit. Utána megmosta az arcát, majd bement a szobájába, és elkezdett felöltözni. Ezek után még berakta a zenelejátszóját a táskájába, majd elkészített magának egy szendvicset, amit gyorsan meg is evett. Ezt követően kiment a házból, majd felszállt a biciklijére, és elbiciklizett az iskoláig. Amint odaért leszállt a biciklijéről, majd bement az iskola folyosójára. Ott újra visszatértek a hangok, ezért feltette a zenelejátszó fülhallgatóját. Amint elindította a zenét a hangok elhallgattak a fejében. Az irodalom terem felé vette az irányt, majd leült a leghátsó padba. Csengetés után bejött a tanár, ezért kivette a fülhallgatót a füléből. Az órán nem hallotta senkinek se a gondolatát, ezért nyugodtan tudott figyelni az órára. Az óra nagyon hamar eltelt. A menzára ment, ahol elvette a tálcáját. Leült volna Sabrina mellé, ha nem látja meg mellette Teresát, aki eddig rá se nézett. Annie kiment a menzáról, majd ott fogyasztotta el az ételét. Utána visszavitte a tálcát, majd ment a következő órájára. Nagy nehezen végig ülte azt az órát, de a diákok között volt olyan, akinek hallotta a hangját a fejében. Ez egy kicsit zavarta őt, de próbált nem figyelni rá, és minden erejével az órára koncentrált. Az óra után kiment a szabadba, ahol a többi diák tartózkodott. Leült az egyik padra, majd betette a fülébe a fülhallgatót. Csakhogy már ez se volt elég, mert még így is hallotta a többiek gondolatait. Kivette a fülhallgatót, majd kezeit a fejére tette. Nem akarta hallani ezt a sok hangot a fejében. Hirtelen valaki megfogta a kezét, majd elvitte őt onnan, és felmásztak az egyik közeli fára. Megnézte kivitte el őt onnan. Tyler volt az. Fent a fán sokkal könnyebb volt. Nem hallotta azt a sok hangot a fejében csak Tylerét.
- Már jobban vagy?- kérdezte Tyler, majd belenézett Annie kék szemeibe.
- Igen, köszönöm.- válaszolta, és tekintetét az alattuk levő diákokra összpontosította.
Megpillantotta Sabrinát, aki új barátaival volt elfoglalva. Nem értette mi változott meg a barátságukban. Miért változtatta meg a stílusát, hogy új barátai legyenek, kérdezte saját magától, de nem tudta rá a választ. A fiúra nézett, majd minden figyelmét rá összpontosította. Kíváncsi volt a fiú gondolataira. Egy részt, hogy miért ilyen kedves vele.
" Szeretnék vele randizni, de nem merem megkérdezni tőle.Nem akarom siettetni."- hallotta meg a fiú gondolatait.
Meglepődve bámult maga elé, majd lemászott a fáról. Tyler utána ment, és segített neki lemászni. Annie szeretett volna elszabadulni otthonról, és így legalább megismerheti közelebbről is a fiút.
- Lenne kedved eljönni velem valahova?- kérdezte felbátorodva, amire a fiú meglepődött.
- Ma?- kérdezte a fiú, amire ő is felbátorodott.
Mintha egy álma vált volna valóra. Annie bólintott, majd szólásra nyitotta a száját.
- Iskola után van egy kis dolgom úgyhogy olyan négy óra felé értem jöhetsz.- ajánlotta, amire Tyler bólintott, és visszament a barátaihoz.
Annie most már nem hallott egyetlen egy hangot sem a fejében. Mintha csak elfújták volna őket. Figyelmét Sabrinára összpontosította, aki boldogan nevetett az új barátaival.
" De jó, hogy vannak új barátaim."- gondolta, amire Annie nagyon elszomorodott.
Most, hogy tudta uralni a gondolatolvasó képességét, ezért már nem kellett neki a zenelejátszó. Amint nem volt egyetlen egy órája sem felült a biciklijére, és elbiciklizett a bíróságra. Ott vár rá az apja már nagyon szerette volna látni őt. Eddig csak a képeken keresztül figyelte őt, de most élőben is megtekintheti. Amint odaért megkereste az apját. Ma a bíró meghallgatja mennyit változott az apja az elmúlt évek alatt. Utána pedig visszatérnek az édesanyjára. Sajnos nem találta őt sehol, ezért a tárgyaló terem ajtaja előtt sétált fel és alá. Sokáig várakozott. Még le is ült az ajtóval szembe, hogy lássa mikor jönnek ki onnan. Megnézte az órát, ami egyelőre három órát mutatott. Nem sokára kijött az édesapja Mary-vel együtt. Unokatestvérét azonban nem látta sehol. A bíró behívta a tárgyaló terembe, ahol elmondta, hogy mennyi ideje van felkészülni a tárgyalásra. Egy hetet kapott a bírótól. Egy hét múlva meg kell győznie őt, hogy miért akarja a közös szülői felügyeletet. Azonban nemcsak ez az egy problémája van ugyanis Mr. Jonesszal is foglalkoznia kell.
Ma délután Jane felkészült a ma estére, hogy betörjön a saját sulijába. Vett álruhát cipővel együtt. Az álruháit jól összepiszkolta. Utána megszerezte az iskola alaprajzát, a kamerák helyzetét, a biztonsági őrök számát, és hogy hol vannak a diákok aktái. Azt kell neki megszereznie. A szüleinek beadott egy kamu sztorit, hogy hol lesz az este. Azt mondta nekik, hogy egy barátnője partit rendezz, és oda fog menni ő is. Amint eljött az este jól kiöltözött mintha tényleg egy partira menne. Utána kisétált a házból, majd amint a szülei nem figyeltek az egyik bokorból elővette a táskáját, és beült az autójába. Beindította az autót, majd megállt távol az iskolától. Az autóban átöltözött, és ott felkötötte a haját. Kiszállt a kocsiból, majd megnézte az alaprajzot. Megtervezett rajta egy útvonalat, amit megjegyzett, majd elkezdett futni. Gyorsaságát folyamatosan növelte így elég gyors volt ahhoz, hogy ne lássák. Az útvonalat követve eljutott az igazgató irodájábá. A szekrényhez ment, ahol a harmadik fiókot nyitotta ki. Megkereste Annie aktáját, majd el akart volna menni, de valaki meglátta őt. Nem őr volt az, hanem az iskola laboratóriumában dolgozó barna hajú Gwen vette észre őt. Az egyik őr bekiabált, hogy mi történt odabent, de Gwen megnyugtatta nincs miért aggódnia. Gwen elvette tőle az aktát, majd visszarakta a helyére, és elkísérte Jane-t a laboratóriumába. Amint odaértek a laboratóriumos lány bezárta az ajtót. A laboratóriumban Jane értetlenül nézett a lányra.
- Lehet, hogy az őröket megtévesztheted, de engem nem. Láttam, hogy hogyan futottál.- mondta Gwen, majd megmutatta neki a felvételt, majd kinagyította a képet.- Ne aggódj nem mondom el senkinek, ha beavatsz a tervedbe!- ajánlotta, majd leült a monitor elé.
Jane nemet intett a fejével, és elment volna, de nem tudott. A laboratóriumos lány addig könyörgött, amíg el nem fogadta az ajánlatát, majd Jane beavatta a tervébe. Talán jól jön, hogy Gwen segít neki hiszen így könnyebben megszabadulhat Annie-től. Gwen megkereste az iskola számítógépén Annie önéletrajzát, majd kinyomtatta azt. A laboratóriumos lány elmondta Jane-nek, hogy  figyelni fogja Annie-t, és ha meg tud valamit róla azonnal jelenti. Jane ezután kiment a laboratóriumból, majd elfutott az autójáig. Ott visszaöltözött, majd az álruháját és az alaprajzot bedobta egy kukába. Megnyújtott egy gyufát, amit beledobott a kukába. Várta amíg a ruha és az alaprajz porrá nem ég. Utána rászórt egy kis földet, ami eloltotta a tüzet. Beült a kocsijába, majd haza ment, de nem az ajtón, hanem az ablakon keresztül. A lemásolt papírokat eltette az egyik fiókjába, majd lefeküdt aludni.

Éjfél 6. fejezet

Mások gondolataiban:

Tyler haza érve a suliból kisöccsét elvitte ebédelni egy gyors étterembe. Az ételt a parkban fogyasztották el. Utána elmentek vásárolni a mai ebédhez. Anyjuk hamarabb jön haza, mint máskor, ezért meglepik őt egy ebéddel. Tyler úgy tanult meg főzni, hogy amikor még kicsi volt sokszor megleste a konyhában anyját, majd eltanulta tőle a főző tudományát. Bementek az egyik boltba, majd megvásárolták, ami az ebédhez kell. Mielőtt haza mentek volna Tyler még bement egy könyves boltba, ahonnan megvett egy olyan könyvet, ami Annie-nek biztosan nincs meg. Egyszer elbeszélgetett vele a könyveiről, hogy melyik könyv van meg neki. Mostanában nem kapott új könyveket. Ezek után haza mentek, hogy elkészítsék az ebédet a szüleinek. Tyler azonnal neki látott, majd feltett a tűzre egy fazék vizet. Amint megfelelő volt a víz hőmérséklete belerakta a tésztát a fazékba. David a parmezán sajtot reszelte, majd amint lereszelte az összeset a tányért félrerakta. Bátyja épp a szósz elkészítésénél járt, ami nem igényelt pár percnél több időt, majd elzárta a fazék alatt lévő tüzet. Abban a pillanatban jött be az ajtón az anyjuk, majd ment be a konyhába, ahol fiai már várták őt az ebéddel. Mosollyal az arcán ölelte meg a fiait, majd tálalták neki az ebédet. David leültette az egyik székre, a táskát kivette a kezéből, és letette a kanapéra. Tyler nem várhatta meg, hogy apja is haza jöjjön, mert el kellett mennie. Ezt anyukája megértette, ezért elengedte. Tyler kiment a házból, majd elsétált Annie házáig. Legutóbb megfigyelte, hogy melyik úton lehet hozzá eljutni. Amint odaért hozzá kinyitotta a kaput, és a kövekkel végig rakott úton ment el az ajtóig. Az ajtón kopogott, majd várt arra, hogy valaki kinyissa az ajtót. Pár perc elteltével Annie nyitotta ki az ajtót. Annie szélesre tárta az ajtót előtt, amin be is ment. Amint bent volt körül nézett. Ámulva nézett végig minden centimétert. Szép volt. Elég sok fény jutott be a házba. Annie elindult a szobája felé, ahol a házi feladatait csinálta. Tyler bement a szobába, majd megnézte az ő szobáját is. Megnézte a könyvespolcon lévő könyveket is. Jól emlékezett. Még nem volt meg neki ez a könyv.
- Én csak ezt hoztam.- tette le az asztalára, mivel látta, hogy zavarta a lányt.
Annie elvette a könyvet, majd megnézte, hogy milyen könyvet hozott neki. Remélem tetszik neki, gondolta a fiú.
- Köszönöm, nagyon tetszik.- mondta, majd kikísérte Tylert.
Tyler elköszönt tőle, majd elindult haza felé. Mosollyal az arcán sétált végig az utcákon, majd hirtelen meglátta, amint az egyik emeletes ház égett a tűztől. Mindenki kint volt a házból kivéve egy nyolc éve kislányt. Az ösztöneit követve bement a hátsó ajtón, majd keresni kezdte a kislányt. Felment a lépcsőn, hogy ott keresse, de nem találta sehol. Egyszer csak meghallotta a lány sikolyait, ezért arra felé vette az irányt. Az egyik szekrényben találta meg, de nem tudott kijönni, mert egy égő gerenda megakadályozta ebben. Megfogta a gerendát, majd kivette onnan a kislánynak megfogta a kezét, és kivezette az égő házból. A hátsó ajtónál mentek ki onnan, majd megmutatta a lánynak, hogy merre vannak a szülei. A kislány boldogan futott a szüleihez. A szülei elképedve néztek lányukra, hogy vajon hogyan jött ki az égő házból. Tyler a park lévő víznél megmosakodott. Amint megmosta az arcát, hogy a szülei ne vegyék észre miképpen lett ilyen az arca. Utána elindult haza felé, de útközben belebotlott Jane-be, aki mosolyogva nézett rá.
Amint megcsinálta Annie a leckéjét benézett a szekrényébe, hogy milyen ruhába menjen a tárgyalásra. A bíró újra gondolja a dolgokat. Anyja erről még nem tud, de nem is akar neki szólni legalább addig, amíg el nem hagyja ezt a házat. Szeretné, ha anyja észhez térne, de ez csak egy álom marad a szemében. Felvett egy zöld pólót, egy farmernadrágot és egy farmerkabátot. Utána megcsinálta a haját, majd elindult a bíróságra. Ott várnia kellett míg az előző pár ki nem jön onnan. Amint ez megtörtént behívták a tárgyaló terembe, ahol a bírónő megnyitotta az ülést. Ő a közös szülői felügyeletet szerette volna elérni vagy pedig, hogy eltiltsák az anyjától, és elküldjék az apjához. Aki ezt ellenezte az az anyja régi ügyvédje volt. A bírónő, azért őt hívta ide, mert ő miatta került Annie az anyjához.
- Mit tud felhozni, hogy Annie az anyjánál maradjon?- kérdezte a bírónő Mr. Jonestól.
Mr. Jones elővette a papírjait, majd elkezdte magyarázni, hogy Annie miért maradjon az anyjánál.
- Az anyja divatáruházában nőtt a vásárlók száma.- adta oda a papírt a bírónőnek.- Mostantól nem fog bulizni, hanem csak a lányával törődni.- mondta el Mr. Jones az elméletét, majd elrakta az összes papírját.
- Annie te mit tudsz felhozni, hogy miért nem akarsz anyukádnál maradni?- kérdezte Annie-től a bírónő.
Annie felállt a helyéről, majd elővette a zsebéből az anyja bankszámláját. Kezdetnek jó lesz, gondolta magában.
- Az anyám többször vett ki a bankból nagy összegű pénzt, amit a buliknál szokott elszórni.- mondta, majd odaadta a bírónőnek a számlát.
Nagyon sok adóssága van az anyjának, amit eddig sosem fizetett ki. Ha az anyja nem változik meg akkor nem marad nála tovább egy percet sem.
-  Egyszer bajba kerültem, és akkor is a szomszéd hozott ki a rendőrségről, aki ma vallomást is tesz.- magyarázta a dolgot, majd a szólított felállt a helyéről.
A bírónőhöz ment, majd elmesélte az egész történetet, hogy hogyan történt. A bírónő meghallgatta, majd kérte Annie-t, hogy folytassa. Elmondott neki mindent az anyja hibáiról az elmúlt évek alatt. Utána Mr. Jones elmondta, hogy hogyan lehetne megoldani az ügyet. Megígérte, hogy beszélni fog vele, hogy kifizesse az adósságát a banknak. A bírónő ezt is meghallgatta, majd pár perc elteltével közölte, hogy mi lesz ezentúl.
- Ezt az ügyet elhalasztom.Holnap az apát fogom meghallgatni, hogy mennyit javult az évek alatt.- mondta, majd felemelte a fakalapácsát.- Addig is a tárgyalást berekesztem.- mondta, és felállt a helyéről, hogy behívja a következő párost.
Annie felállt, majd kiment volna a teremből, de történt valami furcsa.
" Amint találkozom Julie-val megkérem a kezét, és a lányát elküldőm egy bentlakásos intézetbe."- hallotta meg a Jones fickó gondolatait.
Ezt nem teheti, gondolta magában. Ki ment a tárgyaló teremből, majd lement a pincébe, ahol elbújhatott. A fejében ott nyüzsgött az emberek gondolatai. Csak úgy kiabált a sokféle hang a fejében. Lassan hallotta a tárgyaló teremben lévő összes embernek a gondolatát. Kijött a pincéből, majd haza ment, és bezárkózott a szobájába. De még ott is hallotta az emberek gondolatait. Valahogy nem tudott uralkodni rajtuk. A kezeit a halántékára rakta. Olyan volt, mintha ezernyi méhecske lenne a fejében. Senki sem hallgatott el. A hangokból eleinte kevés volt, de egyre több és több kúszott a fejébe. Annie a sarokba húzódott, majd várta, hogy véget érjen ez a rémálom.

Éjfél 5. fejezet

Az egyetemen:

Másnap reggel Annie még mindig Ray-en gondolkodott. Öltözködés közben is ezen gondolkozott. Miután felöltözött feltette a vállára a táskát, majd bement a konyhába, és gyorsan összeütött magának egy szendvicset. Amint kész lett megette a szendvicset, majd kiment, hogy megnézze a postaládát. Odaérve kinyitotta a postaládát, majd bevitte a leveleket. Megnézte őket. A levelek között megtalálta apjának a levelét. Gondolom válaszol a levelemre, gondolta. Kinyitotta a borítékot, majd elkezdte olvasni azt.
Közbe jött valami, ezért nem tudok ott lenni veled a tárgyaláson.
Édesapád.
Tegnap felhívta a bírót, aki az anyjánál helyezte el, mert az apjának nem volt megfelelő a lakása. Az elmúlt évek alatt viszont sokat változott, és megunta, hogy az anyja nem törődik vele. Amikor rossz társaságba keveredett, akkor nem is ment el érte az anyja. A szomszéd ment el érte a rendőrség. Akkor döntött úgy, hogy el akar menni innen minél messzebbre csak el az anyjától. Tovább nézte a leveleket, majd talált közöttük egy olyat, ami a bankszámláról szólt. Tegnap egy csomó pénzt vett le a bankról. Mivel még az anyja aludt belenézett a táskájába. Kivette a pénztárcáját, majd kinyitotta azt. 5000 dollár volt a pénztárcájában, amit tegnap levett a bankról. Kivette a pénztárcából 1000 dollárt, és utána a kártyája számával letiltatta, hogy ne vehessen le többet. Visszatette a kártyát, majd bement a szobájába, és az egyik fiókjából kivett egy sárga borítékot. Betette a pénzt a borítékba, a borítékot eltette a táskája legrejtettebb helyére. Félt, hogy esetleg megtalálja az anyja. Ezek után kiment a házból, majd felült a biciklijére, és elbiciklizett barátnőjéhez. Amint odaért letette a biciklijét a kapu elé, majd kinyitotta a kapu ajtaját. Az ajtóhoz ment, majd amikor kopogni akart Sabrina kinyitotta az ajtót. Annie meglepődve nézte barátnőjét, akin egy olyan top volt, ami túl kihívó volt az ő számára. De egyáltalán nem látszott rajta, hogy kihívó lenne. Egyszerűen csak jól nézett ki a farmerkabáttal együtt. A haja ki volt engedve. Sosem engedte ki a haját.
- Veled mi történt?- kérdezte barátnőjétől, aki csak vidáman lépdelt mellette.
Sabrina már tegnap kihozta a biciklijét a garázsból, amire fel is ült, hogy letesztelje jól megy. Mindketten felültek a biciklijükre, majd együtt eltekertek az iskolába. Ott Annie még egyszer megkérdezte, hogy mi történt vele.
- Semmi sem történt.Csak kicsit változtatni akartam a stílusomon.- mondta ártatlan fejjel, majd bement a suli folyosójára.
Ott a diákok csodálkozva néztek rá. Mintha egy másik Sabrinát láttak volna az imént.
Jane mielőtt elment volna a suliba felhívta az egyetemet. Az az információ, amit ő tudni akart, nem mondták meg neki. Végül azt csinálta, hogy elővett néhány kihívó ruhadarabot, majd berakta a táskájába. Az párnája alól kivette a pénztárcáját, majd megnézte hány pénz van benne. Sajnos nem volt benne annyi amennyi kellett volna. Elővette a kamu bankkártyáját, majd betette a pénztárcájába. A kamu bankkártyával akármennyi pénzt levehetsz. Eddig még egyszer sem használta, de most vészhelyzet van. Berakta a pénztárcáját a táskába, majd kiment a házból, és elindult az iskolába. Amint odaért bement az iskola folyosójára, ahol meglátta Sabrinát egy nagyon szexi felsőben. Jól nézett ki. Az első órája tesi volt, és azon az órán edzeni fognak. Bement az öltözőbe, majd felvette az edző ruháját. A táskáját betette a szekrénybe, majd a lakattal bezárta azt. Kiment a pályára. Az edzője felkészítette őket, majd utána megméretették magukat, amivel az edző eldönti kik lehetnek a bajnokságon. Mindenki beállt a megfelelő csíkjához, majd amint az edző megfújta a sípját elkezdtek futni. Jane azt a módszert alkalmazta, amint a parkban. Különböző időpontokban gyorsított lassított. A célba másodikként ért be anélkül, hogy használta volna a képességét. Az edző Jane felé vette az irányt.
- Mi van veled Jane?- kérdezte, amire Jane értetlenül nézett rá.- Mindig elsőként értél be. Láttam, hogy hol lassítottál hol pedig gyorsítottál.- magyarázta, majd várta a választ.
- Sajgott a lábam.- magyarázta ki magát, majd bement az öltözőbe, és átöltözött.
Csalódott bennem, gondolta miután kivette a táskáját a szekrényéből. A folyosón a történelem terem felé ment, de útközben meglátta Tylert, aki épp a mosdóból jött ki. Utána akart menni, de ő Annie után ment, és megfogta a lány kezét. Jane a mosdó felé vette az irányt. Ő viszont nem adja fel a harcot ilyen könnyen. Még tartogat egyet s mást a tarsolyában. A mosdóban megvárta amíg becsengetnek. Amikor ez megtörtént kiment a mosdóból, majd a folyosón lassan hangtalanul hagyta el az iskola területét. Utána elkezdett futni. Egyetlen egyszer sem állt meg. Amint a tengerparthoz ért a bankautomatához ment. Ott levett néhány pénzt, majd kifizetett egy kompot. Komppal ment tovább. Az út nagy részét átaludta, majd amint újra parthoz értek leszállt a kompról, és újra elkezdett futni. Csak akkor állt meg, ha az egyetemhez ért. Kinyitotta a bejárati ajtót, majd a női mosdóba ment. Ott gyorsan átöltözött, majd a pultoshoz ment.
- Elnézést!Megtudná nekem mondani, hogy hol van az igazgató?- kérdezte Jane.
A pultos pontos leírást adott, majd abba az irányba ment. Mielőtt az igazgatóhoz ért volna, bement az egyik olyan szobába, ahol a jelentkezési lapokat tartják. Csakhogy az sem volt őrizetlenül. Egy olyan fiú őrizte, aki két évvel lehetett idősebb nála. A haját a vállára tette, majd odament a fiúhoz.
- Hello.... Tom.- olvasta le a nevét a kitűzőjéről.- A főnököm küldött, hogy megnézzem a jelentkezési lapokat.Csak ellenőrizni szeretné őket.- mondta, és közben szexi mozdulatokat tett.
Tom bólintott, majd kinyitotta a bejárati ajtót, és kiment rajta. Őrizni kezdte az ajtót, hogy senki se mehessen be. Jane leült az asztalhoz, majd megkereste Annie Houston jelentkezési lapját. Amint megtalálta gyorsan végig szemlélte rajta a szemeit, majd kiment a szobából. Felvették volna őt, kérdezte saját magától gondolatban. Bement az igazgató irodájába, ahol már várta őt az igazgató.
- Hello.- köszönt oda neki, majd leült a székbe.- Csak szeretném megkérdezni, hogy miért nem vették fel az unokahúgomat, Annie Houstont?- kérdezte, majd az igazgató elővette a mappáját.
- Mert őt már sok bajban is rajta kapták.- mondta hidegen, majd odaadta neki azt a lapot, amire fel volt írva, hogy milyen bajban kapták rajta.
- Ki mondta ezt önnek?- kérdezte még meg gyorsan.
- Az anyja.- válaszolt rá az igazgató, majd Jane visszaadta neki a mappát.
Távozott az igazgató irodájából, és ezt követően lement a mosdóba, és átöltözött. Elhagyta az egyetem területét, majd újra futni kezdett. Úgy ment haza, ahogy idejött.

Éjfél 4. fejezet

Önuralom:

Amint Sabrina haza ért, bement a szobájába, és letette a táskáját az ágyára. Apja még nem ért haza, ezért gyorsan elkészített neki néhány halat és sültkrumplit. Pár perc kellett hozzá, hogy elkészüljön, majd egy tányérra félre tett magának egy kis halat, és sültkrumplit. Gyorsan megette, majd bement a szobájába, és megcsinálta a leckéjét. Utána visszaemlékezett a mai napra, ami az iskolában történt.
Biológia órára igyekezett, de előtte bement egy ajtón, ami a mosdóba vezetett. Ott megnyitotta a csapot, majd megmosta az arcát. Utána megtörölte, majd abban a pillanatban jött be a mosdóba Olivia, aki elkezdte ezt a boszorkányos dolgot. Csakhogy ő még nem tudta, hogy Olivia Jane-nek volt a barátnője. Sabrina ki akarta kerülni, de ő megfogta a karját, majd bevitte az egyik fülkébe, és ott elengedte a karját. Becsukta az ajtót, majd bezárta az ajtót. Sabrina próbálta kinyitni, de nem sikerült. A wc tetejét lehajtotta, majd felállt rá, és megpróbált a szellőzzön keresztül kijutni, de nem érte el. Leszállt a wc tetejéről, majd az ajtót ütötte, és segítségért kiabált. Miközben ezt csinálta furán érezte magát, mint tegnap este. Először szédült egy kicsit, ami hamar elmúlt. Pár perc elteltével hallotta, ahogy kattan a zár, majd kinyitja valaki az ajtót.
- Olivia mit keresel itt.Órán kéne lenned.- mondta Tiffany, majd kiment a mosdóból.
Sabrina a tükörhöz ment, majd látta, ahogy Olivia nézz vissza rá. Hirtelen a külseje visszaváltozott az eredetire, majd ijedten ment ki a mosdóból, és futott a biológia terem felé.
Amint minden részlet az eszébe jutott az éjjeli szekrényt az ajtóba rakta, majd kinyitotta a szekrényt, és felvette az egyik olyan topját, ami túl kihívó volt, ha ő vette fel. A szomszédtól kapta a 17. születésnapjára. Most viszont úgy akarta, hogy ne legyen kihívó a számára. Ekkor a haja szőke, a szeme barna lett így nem volt kihívó a top. A haja majdnem a derekáig ért, ezért eltakarta a félig kilátszó hátát. A topot levette, majd felvette azt a fekete ruhát, amit az őszi bálon kellett volna hordania, de túl nagy volt, ezért nem vette fel. Felvette a ruhát, majd a haját feltűzte egy kontyba. Azt akarta, hogy legyen jó rá a ruha, de a haja, a szeme és a bőre ugyanúgy maradjon. Abban a pillanatban a teste hozzásimult a ruhához így a tökéletesen állt rajta a ruha. Még egy csomó olyan ruhát felvett, ami mindig problémát jelentett, ezért belerakta őket egy dobozba. Most viszont a probléma forrását megoldotta. A ruhákat visszatette abba a dobozba, majd a szekrény legaljára tette.
Annie-nek lecke csinálás közben nemcsak Ray járt a fejében, hanem a tegnap reggel, amikor megmozdította a széket. Nem tudta, hogy mi váltotta ki belőle, de meg kell tanulnia irányítani különben még baja esik valakinek. Amint megcsinálta a házi feladatokat, majd bepakolt az órarend szerint. Utána becsukta az ajtót, majd elfordította a zárt így az anyja nem tud bejönni a szobájába. A könyvespolcához fordult, de tartotta a távolságot. Kezét úgy tartotta, hogy a tenyere felfele legyen. Nagyon koncentrált az egyik kedvenc könyvére, majd az a könyv felé repült. Utána a kezét úgy helyezte el mintha megálljt parancsolt volna valakinek. A könyv megállt, majd visszarepült a helyére. Leengedte a karját, majd az íróasztalához fordult. Az asztalánál ránézett egy ceruzára, majd tenyerét felfelé mutatta. A ceruza felemelkedett a levegőben, majd tenyerét maga felé mutatta. Az íróeszköz kirepült a nyitott ablakon, majd az ablakhoz rohant. Kinézett rajta, és a cerkáját a fűben találta. Hirtelen meghallotta, hogy valaki kopog az ajtón. Odaszaladt, majd a lehető leghalkabban fordította el a zárt. Kinyitotta az ajtót, és meglátta az ajtóban az édesanyját. Egy topban és egy szűk farmernadrágban állt előtte, majd feltette a fekete táskát a vállára.
- Elmentem egy céges bulira.Csak éjfélkor jövök haza.- mondta, majd az ajtó felé vette az irányt.
Annie a telefonjáért nyúlt, majd megkereste a bíró telefonszámát, aki miatt az anyja mellett kell élnie.
Jane a szobájában volt, majd felhívta az edzőjét, hogy nem megy ma az edzésre. Az edző nem értette, de kimagyarázta magát azzal, hogy nincs jól. Szerencsére ezt a füllentést elhitte. Egy táskába berakott egy citromsárga pólót és egy barna rövidnadrágot. Beletett még egy palackozott vizet is, ha esetleg elfáradna. A csuklójára rátette az óráját, majd feltette a táskát a vállára. Lement a lépcsőn, majd kiment az ajtón, és a park felé vette az irányt. Ott szokott futni, ha elmarad egy edzés, de most pont megfelelő a célnak, amit ő szeretett volna. Amint odaért az egyik öltözőben átöltözött, majd felkötötte a haját. Táskáját a fogason hagyta, majd elővett egy sebességmérőt, és a mérővel a kezében indult el futni. A sebessége normális volt, majd elkezdte növelni. A sebessége percről percre nőtt, majd megállította a mérőt, és megállt valahol. A mérő olyan számot mutatott, amire egy ember nem képes csak egy autó. Megnézte a karóráját, és a nagy mutató a hatoson volt. Csak tíz perc telt el. Megint elkezdett futni, de most nem növelte a sebességét, hanem egyenletes tempóban futott. A mérőt megállította, majd újra megnézte. Most egy olyan számot mutatott, ami egy ember normál tempója. Csakhogy edzésen ez nem lesz elég, de nem akar kilépni a csapatból. Megpróbálta azt, hogy a gyorsaságát csak minimálisan növelte, és nem egyszerre, hanem különböző időpontokban. Így viszont csak második lesz. Ez viszont nem érdekelte őt. A lényeg, hogy részt vegyen a bajnokságon.

Éjfél 3. fejezet

Az első bevetés:

Sabrina az órája ébresztésére kelt fel. Kikapcsolta, majd felkelt az ágyból, és a tükörhöz ment. Belenézett a tükörbe, de valaki már nézett vissza rá. Ennek a lánynak egyenes barna haja, kék szemei voltak. Fogalma sem volt róla, hogy mi történt vele az éjszaka. Meglepődve bámulta magát a tükörben. A tükörről lepillantott a kezeire, amin a körmei hosszúak voltak. Mi történt velem, kérdezte saját magától, de erre a kérdésre még ő maga sem tudja a választ. Ekkor a haja újra vörössé vált, a kék szemei újra barna színben pompáztak. Most már megnyugodott, és úgy tett mintha semmi se történt volna. A szekrényéhez ment, majd elővett belőle egy farmernadrágot és egy kockás pólót. A haját felkötötte, majd felvette a táskáját a vállára, és kiment a szobából. Az apját a kanapén találta, ahogyan alszik. Betakarta őt egy pléddel, majd a konyha felé vette az irányt. Az apja nem tudta hogyan kell sütni szalonnát és tojást, ezért gyorsan megcsinálta, majd kitette egy tányérra. Letette az asztalra, majd az ajtó felé vette az irányt.
Tylert a kisöccse, David ébresztette, aki már nagyon várta a reggelijét. A szüleik korán elmennek a munkahelyükre, ezért senki sem csinál nekik reggelit. Általában a szomszédban lévő nő szokott reggelit készíteni, de Tyler hamar a saját lábára állt, és ő csinálta saját maguknak, ezért David rászokott arra, hogy felébressze bátyját. Tyler felkelt az ágyból, majd a fürdőszoba felé vette az irányt. Gyorsan megtisztálkodott, majd a szekrényéhez ment, ahonnan kivett néhány ruhát, és a tükör előtt nézte hogyan állnak rajta.
- Csak nem egy lány miatt akarsz jól kinézni?- kérdezte az ajtóban álló David, aki kíváncsian nézett a bátyjára.
- De, egy lány miatt.- válaszolt kisöccse kérdésére.- Mióta csinálom ezt?- kérdezte kíváncsian, mert az utóbbi időben folyton ezt csinálta.
Szeretett volna megfelelni a lánynak.
- Lassan két hete.- válaszolt rá David, majd kiment a szobából.
Tyler a fekete póló és fekete farmernadrág mellett döntött, amit gyorsan fel is vett. Utána megfogta a táskáját, majd a vállára rakta. Bement a konyhába, majd gyorsan összedobott két szendvicset, amit jóízűen elfogyasztottak. Tyler elkísérte kisöccsét, az iskolabuszig, majd az iskola felé vette az irányt. Nem volt túl messze a háztól így simán el tudott oda sétálni anélkül, hogy kocsit kellett volna használnia. A szülei, ezért nem vettek autót neki. Amint beért az iskola folyosójára tekintetével Annie kereste, aki barátnőjével a matek terem felé mentek. Neki nem abban a teremben volt órája, hanem az irodalom teremben, ezért odament, és leült a leghátsó padba. Irodalom órán a Szép reményeket vették, amiből jövő héten írni fognak. Pár embernek ez nagyon fontos, ezért becsületesen felkészül rá. Amint vége lett az órának Tyler az öltöző felé vette az irányt. Most két óráig tesije lesz, ezért a táskáját berakta a szekrényébe, és csak a tesi ruháját vette elő, majd átöltözött. Az első órán futottak, a második órán pedig fociztak. Eleinte a jól ment a mérkőzés. Tyler kezébe került a labda, és épp dobni készült, de a keze nem olyan volt, mint régen. Erősen markolta a labdát, majd amikor elhajította az aki el akarta kapni azt erős ütéssel érte, amit érzett is a mellkasán. Annyira erősen érte az ütés, hogy majdnem kibillentette az egyensúlyából, de nem történt meg. Akinél a labda volt tovább futott, de az ütés miatt lassabban tudott futni, mint eddig, ezért megszerezték tőle a labdát. Az edző nem értette mi történt. Tyler odafutott hozzá, majd segített neki felkelni.
- Erőset dobtam?- kérdezte, amire a barátja csak bólintott.- Ne haragudj.- mondta megbánva a dolgot, majd az edző lefújta a mérkőzést.
Annie a negyedik óra után a könyvárba ment. Ott megkereste a Szép reményeket, majd kivette onnan. A jövő héten viszont vissza kell vinnie. El tette a táskájába, majd a szekrénye felé vette az irányt. Betett a kémia és a matek könyveit, majd kivette onnan a történelem könyvet Amint becsukta az ajtót már mellette állt Ray, a suli nagy menő pasija, akiért a lányok többsége oda van.
- Mit akarsz?- kérdezte kíváncsian, de kicsit se volt oda Ray-ért.
- Veled akarok lenni.Szabad vagy ma?- kérdezte Ray, majd megborzolta a haját, és Annie felé tornyosult.
- Nem.- utasította el a fiút, majd ellökte magától.
Abban a pillanatban hallott valamit tőle, de nem értette mit. Nem is érdekelte a dolog, majd elment a fiú mellett, és a történelem óra felé igyekezett. Amint odaért leült a leghátsó padba. Csakhogy az óra alatt sem tudta kiverni a fejéből az előbbi pillanatot. Mintha hallotta volna miket gondol. Azonnal kiverte ezt az állítást a fejéből, majd az órára koncentrált, de az se ment neki. Az óra után felpattant a biciklijére, majd a sarkon lévő kis boltba ment. Ott vásárolni akart pár ételt, ami az ebédhez kell. Csakhogy észre sem vette, hogy Ray is ott van a boltban, akinek egy fegyver volt a kezében. Hirtelen nagyon megijedt, de ezt leplezte. A fiú az üzletvezetőtől kért pénzt, aki beletette a pénzt egy zsákba, majd odadobta a fiúnak ő elszaladt vele, de Annie utána ment. Fogalma sem volt arról miért megy utána, de követte őt. Egy sikátorban megállt, ahol hátra fordult, majd fegyverét Annie-re szegezte.
- Elutasítottál, amiért megfizetsz.- mondta dühösen a szavakat, majd meghúzta a ravaszt.
Ray futásnak eredt. Annie nagyon megijedt. Visszaemlékezett a tegnapi napra, ezért kinyújtotta a kezét, majd a golyó megállt. A kezét leeresztette maga mellé, majd abban a pillanatban a golyó leesett a földre. Meglepődve ment vissza a boltba, amit már bezártak, ezért felpattant a biciklijére, és haza biciklizett. A biciklijét a ház falának döntötte, majd bement a házba. Felment a szobájába, és el kezdte megcsinálni a leckéjét. Csakhogy folyton Raymondra gondolt. Nem tudta, hogy szóljon e az iskola igazgatójának vagy ne. Erre a kérdésre nem találta a választ a fejében, ezért végig gondolta mi lenne, ha szólna és ha nem szólna.

Éjfél 2. fejezet

Képességek:

Együtt visszamentek a faházba, ahol aludni szoktak. Annie kicsit megijedt a történtek után, Tylernek a talpán egy horzsolás keletkezett, Jane eleinte nehezen állt a lábára, Sabrinának a lábán lévő sebe elkezdett vérezni. Amint odaértek elkezdtek gondoskodni egymásról. Sabrina száraz ruhákba öltöztette barátnőjét, Annie kivette az ágya alól az elsősegély dobozt. Lefertőtlenítette barátnője sebét, majd rárakott egy ragtapaszt. Jane hideg vízben áztatta a lábát, majd kivett az egyik fiókjából egy krémet, amivel bekente az apró sebeit. Őt egyedül az vigasztalta, hogy holnap haza mehetnek így nem kell sok időt együtt tölteniük. A tábor csak két napos volt. Eredetileg egy hetes lett volna, de a következő héten a végzős osztályból pár embernek le kell adnia a jelentkezési lapot, ahová menni szeretnének majd egyetemre. Tylernek Annie segített eltüntetni a horzsolását. Utána mindenki lefeküdt. Másnap reggel ugyanaz a kakukk madár ébresztette őket. Jane kelt fel legelőször, akinek volt annyi ideje, hogy a levelet visszarakja a kosárba. Úgy rakott vissza mindent a borítékba, ahogyan találta, és úgy zárta le, mintha nem is lett volna felnyitva. Rájött, ha sikerül a tervét véghez vinnie, akkor nem kell dugdosnia Annie elől. Egyszer úgy is meg kell tudnia. Ezek után hangtalanul visszament a szobájába, majd felöltözött. Pár perccel később mindenki felébredt és felöltözött. Ezt követően elővették a táskájukat, és belepakolták a holmijukat, majd feltakarítottak maguk után. Kimentek a házból, majd bezárták a faházat. A kulcsokat visszaadták annak, akitől kapták. Pár perc elteltével jött a busz, amire a diákok felszálltak. Amint mindenki felszállt rá elindult, és azon az ösvényen mentek vissza, ahonnan idejöttek. Annie furcsán érezte magát, amióta csak felkelt. Nem tudja miért, de nem volt fáradt amikor felkelt. Az energia csak folyt az ereiben, mintha nem az egész napot átaludta volna. Teli volt energiával. Az iskolabusz megállt a háza előtt, ezért leszállt róla, majd kinyitotta a kaput, és a kövekkel végig rakott úton ment végig. Aztán elővette a kulcsát, és kinyitotta vele az ajtót. Amint beért a házba letette a táskáját, majd a konyha felé vette az irányt. A konyhában édesanyja volt, aki épp telefonált valakivel. A hűtő felé ment, ahonnan kivett néhány tojást, majd megmosta őket, és pár perc alatt összedobott magának egy tojásrántottát. Anyja letette a telefont, majd elővette az egyik füzetét, és elkezdett valamit rajzolni rá. Egy új divatos ruhát tervez, gondolta Annie. Miután befejezte az evést a tányér beletette a mosogatóba, majd feltette a táskáját a vállára, és felment a szobájába. A szobájának fala zöld volt, és hozzáillő bútorokkal, egyéb holmikkal lett berendezve a szoba. A táskáját letette az ágyára, majd egy kosárba tette a koszos ruhákat, a könyveket az egyik könyvespolcára rakta, a többi holmiját berakta az egyik fiókba. A táskáját betette a szekrényébe, majd az apja levelét kibontotta, és elkezdte olvasni. Amint elolvasta kivette a borítékból a fényképeket, majd megnézte őket. Szerette volna látni ő is az apját. Még nem ismerte őt csak a leveleken és a fényképeken keresztül. Anyja soha nem mesélt róla. Szeretett volna elmenni innen mivel az anyja már annyit se mond, hogy szia vagy mi volt ma a suliban. A levelet betette a többi közé, majd lement a konyhába, ahol az anyja még mindig a rajzolgatott.
- Anya, mi lenne, ha a nyáron elmennék apához?- kérdezte, amire az anyja abbahagyta
a rajzolgatást, és dühöngő szemmel nézte a lányát.
Bizonyára előjöttek azok az emlékek, amik miatt így elfordult a lányától.
- Honnan jutott ez eszedbe?- kérdezte, amire a füzetet arrébb tette, majd felállt a székről.
- Apa küldött nekem egy levelet, amiben felajánlotta, hogy elmehetek hozzájuk.- magyarázta a dolgot, amire az anyja megrázta a fejét.- Kérlek!Megszeretném ismerni a papát.Ez olyan nagy dolog.Nincs róla semmi emlékem csak néhány fénykép és pár levél.Ennél, azért többet szeretnék tudni róla.- kérlelte, de nem eléggé, mivel az anyja közelebb ment hozzá.
- Megengedtem, hogy írj neki egy levelet.Amikor ő levelet küldött neked én odaadtam neked pedig simán elégethettem volna.Érd be ennyivel.Nem akarom, hogy meglátogasd, mert akkor majd hozzá akarsz költözni.Évekkel ezelőtt úgy egyeztünk meg, hogy nálam laksz, és nem nála.Nem fogom megengedni, hogy elhagyj engem.- mondta mérgesen, majd a füzetét belerakta a táskájába, és feltette a vállára.- Egyébként elküldhetnél egy jelentkezési lapot arra az egyetemre, ahová mondtam.- mosolyogva távozott a házból, majd a kocsija felé vette az irányt.
Annie ökölbe szorította a kezét, majd ugyanabban a pillanatban a szék arrébb ment. Erre a reakcióra megijedt, majd erőt vett magán, és kinyújtotta a kezét, mintha megálljt parancsolt volna. A szék arrébb ment, majd amikor közelített felé az újra megmozdult. Leengedte a kezét, majd hitetlenkedve bámult maga elé. Leült az egyik kanapéra, és megpróbált lehiggadni.
Amint Jane haza ért első dolga az volt, hogy rákeresett a böngészőn arra az egyetemre. Megnézte, hogy hány diákot kéne még felvenniük. Már csak három diákot tudnak felvenni abba az egyetembe.Megpróbálta felhívni őket, de nem voltak elérhetőek az egyetemen. Letette a telefont, majd kinyitotta a táskáját, és egy kosárba pakolta a koszos ruháit. A többi holmiját betette az íróasztalának a legalsó fiókjába. Utána lement a konyhába, ahol a szülei és a testvérei vannak. Anyukája épp szalonnát és tojást sütött. Pár perc alatt elkészült, majd elővette a tányérokat, és megterített. Jane hamar befalta a tojást és a szalonnát, majd lepihent egy kicsit. Ezek után felvette az edző ruháját, és elment futni a közeli erdőbe. Futás közben furán érezte magát. A lábait, mintha nem ő irányította volna, hanem valaki más. Miközben ezen elmélkedett észrevette, hogy hihetetlen gyorsasággal hagyja maga mögött a fákat. Ahogy telt az idő már nem is volt biztos benne, hogy fákat látott. Hirtelen megállt, majd körül nézett. Már nem is abban a városban volt, ahonnan jött, hanem egy másikba. Észre sem vette, hogy már máshol van miközben futott. Megnézte a karján lévő órát, és a nagy mutató a négyesen volt míg a kicsi a hetesen. Csak húsz perc telt el pedig a legközelebbi város 4 órányira van attól a várostól, ahonnan ide futott. Nem tudta merre induljon vissza csak azt, hogy valahogy vissza kell jutnia. Végül megfordult, majd ugyanúgy kezdett futni, mint az előbb. Bevált, mert amikor újra megállt már a saját háza előtt volt.
Mivel Sabrina lakott a legtávolabb, ezért ő csak délutánra ért haza. Apja spagetti próbált csinálni mire a lánya haza ér. A szószt elég könnyen megcsinálta, de a tésztával már gondjai támadtak. Sabrina épp időben ért haza, hogy befejezze, amit az apja elkezdett. Anyja elköltözött meghalt, amikor született. Apja azóta egyedül neveli a lányát, de ha nagy volt a gond akkor mindig tudott hívni egy kis segítséget. Sabrina nem rég vette át apjától a főzést. Persze megtanította őt néhány egyszerű étel elkészítésére, ha akkor érne haza, amikor kislánya nincs itthon. A tésztát nagyon hamar meg tudta csinálni, majd elővett két tányért, és tett rá tésztát. Utána öntött rájuk szószt, majd szórt rá parmezán sajtot is. Letette apja elé a tányérját, majd a magáét is letette az asztalra, és elkezdte enni a finomságot. Miután végeztek az evéssel, apja bement a munkahelyére egyedül hagyva a lányát. Sabrina felvette a táskáját a vállára, majd bement a fürdőszobába, és berakta a ruháit a mosógépbe. Apja ruháiból is rakott néhány darabot, majd elindította a mosógépet. A többi holmiját bevitte a szobájába, ami a fürdőszoba mellett volt. Utána elővett néhány ruhát, majd elővette a törölközőjét, és bement velük a fürdőszobába. A ruháit, ami rajta volt berakta a szennyest tartó kosárba, majd felcsatolta a haját. Bement a zuhany kabinba, és el kezdte engedni magára a vizet. Megtisztálkodott, majd megtörölte magát a törölközőjével. Utána magára vette a ruháit, majd kivette a hajcsatot a hajából. A mosógép leállt, és kivette belőle a ruháikat, majd egyenként felrakta a szárítókötélre. Ezt követően bement a szobájába, majd bepakolt a táskájába. Ő már leadta a jelentkezési lapot az egyetemre, ahová menni szeretne. Csak 4 és fél órányira van távol az otthonától. Miután mindennel végzett megfésülködött, majd megnézte magát a tükörben. Bárcsak ne néznének boszorkánynak, kívánta. Lekapcsolta a lámpáját, majd lefeküdt az ágyba. Hamar le akart feküdni mivel szédült egy kicsit. Biztos csak az utazás miatt van, gondolta magában. Lehunyta a szemeit, és mély álomba szenderült.