Fontos!

Sziasztok!
A hétvégén nem leszek elérhető mert Forma 1-re megyek.Közben gondolkodom, hogy ide is kiírjam az új törimet.De, ha csak egy valakit érdekel akkor nem rakom ki.Azért kiraktam egy szavazást.Aki érdekel az, majd olvasni is fogja, akit nem az nem.Ennyi!És szigorú leszek ezentúl.Ennyi lenne.Ha kérésed vagy kérdésed lenne írd meg nyugodtan én meg hétfőn elolvasom vagy késő este.
Puszi Abby!

Sorry!

Sziasztok!
Kezdjük a jó hírrel.Van egy másik blogom, de még egy kicsit átalakítás alatt van.A bevezető fent van.
Cím:http://csodalatosvilag-abby.blogspot.com
Íme a rossz hír:
Én egy kicsit csalódtam az utolsó fejezetnél.Mivel ott nem volt semmi visszajelzés, hogy jó volt vagy valami.És le is csökkentek a kommentek száma.Én honnan tudjam, hogy jó volt az utolsó fejezet, ha nincsen semmi visszajelzés.Kezdetben nagyon szarul írtam, de egy kis segítséggel jobb lettem.A lényeg hogy a blog szünetel.A pályázatot ma éjfélig lehet elküldeni.Az Angyal című törimnek elkezdtem az 1.fejezetét, de kétségek alakultak ki bennem az utolsó feji miatt.Mi van, ha kész van a feji, de nincs visszajelzés valami miatt.Ez engem nagyon elszomorít.Aki szeretne az új blogom rendszeres olvasója lenni az tegye meg, de, ha egy se lesz nem írok senkinek csak magamnak.Egy kérdés:Miért nincsen visszajelzés?
Erre szeretnék választ kapni kommiban.
Ennyi lenne!Puszi Abby!

Utolsó fejezet

Epilógus Ajándékok
/Reila/

Alig vártam, hogy véget érjen az esküvőnk. Hosszas várakozás után megcsókolhattam Edwardot, ami az esküvő végét jelentette. Szerelmem karon ragadott, de megállítottam mert el kellett dobnom a csokrot. A képességemet használva úgy repítettem a csokrot, hogy azt Alice kapja el. Ez lenne Alice egyik meglepetése. Bementünk a házba a családommal együtt. A családom sorba megölelgetett minket. Kivéve Alice, aki a nyakamba ugrott. Miután mindenki megölelt minket nevelőapám odajött hozzánk.
- Szeretnénk, ha ezt elfogadnád!-adott a kezembe egy kis piros dobozt.
Felnyitottam a kis piros doboz tetejét, amiben egy nyaklánc volt egy szitakötő medállal.

Kivettem a nyakláncot, amit Edward feltett a nyakamba. Nevelőapámat megöleltem, majd visszaléptem Edward mellé. Hirtelen Alice termett előttünk Jasperrel az oldalán.
- Ezt tőlünk kapod!-nyújtott át egy kis fekete dobozt.
Kinyitottam a dobozt, amiben egy 14 karátos karkötő volt.

Kivettem a karkötőt, amit szintén Edward feltett a karomra.
- Itt várj meg!-parancsoltam rá, majd gyorsan felszaladtam Edward szobájába.
A szekrényben a ruhák között volt egy doboz, amiben Alice ajándéka volt elrejtve. Gyorsan leszaladtam a lépcsőn, majd Alice kezébe adtam a dobozt. Alice izgatottan kinyitotta a dobozt, majd  amikor meglátta mit rejt a doboz tartalma, a nyakamba vetette magát. Hosszú percekig ott lehetett a nyakamban. Végül Jazz leszedte rólam, és lerakta a lábait a földre. Húgocskám kivette a cipőt, amit fel is próbált. Rose-tól és Emmettől egy bokaláncot kaptam, majd gyorsan átöltöztünk szerelmemmel.

A vállamra raktam a félvállas táskát, amiben a ruháim voltak. Edward indulásra készen várt a nappaliban. Még mielőtt elmentünk volna megmondtam anyunak, hogy küldjön La Pushba néhány szelet tortát. Nevelőapám, és a mackós bátyám kikísért minket a repülőtérre. Felszálltunk a repülőnkre, majd percekkel később elindultunk.

/Caroline/

Nagyon jól élünk a kislánnyommal és a férjemmel. Megint lesz egy újabb gyermekünk. A testvérem miatt mindig olyan nevet választok a gyerekeimnek, amiben szerepel a R betű. Reila már 38 éve halott, és az apám is nem sokkal ő utána halt meg szívrohamban. Egyetlen élő rokonom sincs már. Miután apa meghalt a legjobb barátnőm anyja fogadott örökbe addig amíg nem lesz elegendő pénzem egy házra.Most is a férjem házában lakunk. Reilát szerettem, de ő nem érthette, hogy miért közösítettem ki. Ezért inkább eltaszítottam magamtól. Már megbántam, hogy ezt tettem vele. Hirtelen csöngettek. Nagy nehézkesen felálltam, majd az ajtóhoz mentem. Az ajtó előtt állt a postás kezében egy levéllel. Kinyitottam az ajtót.
- Jó napot! Itt lakik egy bizonyos Caroline Rosenberg?-kérdezte udvariasan.
- Én vagyok!-jelentettem ki, majd a kezembe nyomott egy levelet, amin az én nevem állt.
- Ezt a levelet Reila Rosenberg küldi önnek.Már 38 éve porosodik nálunk ez a levél.Őszinte részvétem a testvére és az apja miatt!-mondta, majd sarkon fordult, és elment.
Becsuktam az ajtót, majd leültem a hintaszékre. Kibontottam a borítékot, majd kivettem belőle egy papír darabot, ami egy kicsit megsárgult. Olvasni kezdtem a sorokat, amit nekem írt.
Kedves Caroline!
Tudom, hogy csak jót akartál nekem.Nem haragszom amiért kiközösítettél.Nagyon is örülök neki mert akkor soha nem találkoztam volna Edwarddal és a családjával.Ez a fél év, amit velük töltöttem csodálatos ajándék volt a számomra.Csak, azért írtam neked ezt a levelet, hogy ne legyen bűntudatod.Ha hiszed, ha nem mindig itt leszek veled a gyerekeiddel és a férjeddel.A borítékban találsz egy pénztárcámat, amiben a spórolt pénzem van benne.Költsd el magadra és a családodra, hogy amíg élsz legyen miből megélnetek!Remélem szép életed lesz!
Szeretettel:Reila!
Legördült egy könnycsepp az arcomon. Kivettem a testvérem pénztárcáját. Nincs akkora bűntudatom mint 18 évvel ezelőtt amikor megszületett Rebecca. Annyira utáltam magamat amiért a Reilának már nem lehet gyereke. Eleredtek a könnyeim. Felvettem a kabátomat, majd elővettem a testvérem festék holmiját, amit már régóta tartogatok. Mi nem tudjuk mire használni, ezért úgy gondoltam odaadom Edwardnak, hogy legyen tőle valamilyen emléke. Nagyon hiányozhat neki. Edward azt mondta nekem egyszer, hogy ő a halála napján nem mozdult mellőle amikor megtámadta az erdőben egy állat, és, hogy odaadta neki a gyűrűjét. Gyorsan elhajtottam a Cullen házig. Az ajtó előtt megtorpantam, ezért inkább a festékkészletet leraktam a verandára. Bepattantam a kocsiba, amit a fák mögött rejtettem el. Valaki kijött a verandára, aki Dr. Cullen volt. Felvette a festékkészletet, és bement a házba. Elhajtottam az otthonomig. Legalább van valamilyen emlékem a testvéremtől, és egy szép egészséges lányom meg egy gyermekem, aki nem sokára meg fog születni. Csak ez számít!
Vége!

28.fejezet Szertartás

Reila esküvői ruhája
Ha lesz 2 kommi akkor csütörtökön fent lesz az utolsó feji.
/Reila/

Emelkedni kezdtem. Clare felhúzott magához, majd kinyújtottam a kezemet mintha tényleg repülnék. Többször is volt rá alkalom, hogy elvitt magával repülni. A felhők felett tökéletesen láttam Caroline házát, amint kislányával játszik az udvaron. A napot teljesen eltakarták a hegyek, majd az összes napfényt sötétség váltotta fel. Clare kicsit belehúzott, ha nem akarok elkésni az esküvőmről. Remélem még nem mondták le az esküvőt! Egy kicsit ideges lettem a feszültségtől. Másik legjobb barátnőm még idejében odaért az otthonomhoz, majd süllyedni kezdtem, és újra a lábam alatt érezhettem a talajt. Elengedtem barátnőm kezét, majd besiettem a házba. Senkit sem találtam a házban, majd meghallottam szerelmem hangját a távolból.
- Sajnálattal.......- a hang után eredtem, majd megtaláltam őket a réten.- kell közölnöm, .....hogy az esküvőt..........- félbeszakítottam szerelmemet.- egy pillanat türelmet kérek.- hadarta el gyorsan, és odafutott hozzám.
A családom érdeklődve pillantottak felém, majd ők is odajöttek hozzám. Alice gonosz tekintetét rám szegezte. Edward megölelt, majd meg akart csókolni, de én leintettem.
- Reila, miért hazudtál nekünk?Azt hittem, hogy nem fogsz butaságot csinálni.Legalább nekem elmondhattad volna.- mondta Alice.
- Bocsi Alice, de ezt egyedül kellett megoldanom.Különben is volt pár segítségem.- próbáltam lenyugtatni, de nem igazán sikerült.
- Nem érdekes!Elhalasztjuk az esküvőt!- jelentette ki Alice, és már indult is volna, hogy közölje mindenkivel, de én megállítottam.
- Azt már nem!Alice nem, azért dolgoztál ennyit, hogy most elhalaszd, és még van egy meglepetésem is a számodra!- erre a kijelentésemre Alice nagyon bepörgött.
- Fiúk menjetek vissza a helyetekre!Reila, Rose és anyu utánam jönnek!-utasította őket, majd mindenki ment a helyére.
Bementünk a házba, majd Alice szobájába. A hajam szétesett a sminkem meg elkenődött. A lányok attól aggódtak, hogy nem fognak időben végezni. Csak csettintettem egyet, és a hajam meg sminkem újra ép formájában tündökölhetett. Felvettem az esküvői ruhámat, majd kimentünk a házból.

/Edward/

Csak ott álltam az oltár előtt várva kedvesemet. Igaz hazudott nekünk, de ez az ő dolga volt. Féltette a testvérét. Caroline tényleg kiközösítette őt, de sokszor Reila gondolataiban, hogy megvédte őt azoktól az emberektől, akik kiélvezhették volna rajta szexuális vágyaikat. Tisztán emlékszem arra a napra amikor az egyik tényleg meg akarta tenni.

Múlt:

Egyik nap Alice-szel a vásárlásból tértünk haza. Bepakoltuk a holmikat, amiben húgom ruhái és cipői voltak benne. Egyszer csak meghallottam egy férfi gondolatait:
"Ez a cica nagyon harcias.Sebaj, úgyis hamar túl lesz az egészen.Csak kiélvezem rajta a szexuális vágyaimat, de a suliban a testvére miatt nem tudtam."-gondolta a férfi.
Gyorsan odafutottam hozzá, de neki ütköztem valaminek, és a földre estem.Reila a földön ült, majd felállt ahogy én is.
- Előre is figyelhetnél!- szidtam le.
- Bocsáss meg, de...... futottam,...és...nem figyeltem, hogy jössz.- jött zavarba.
- Miért futottál?- kérdeztem tőle kicsit kedvesebben mint az előbb.
Hirtelen egy férfi jött elő a sikátorból, majd Reila ijedten megfordult.
- Ezért.- válaszolta, majd hátrált pár lépést.
A hátam mögé toltam, majd a pasinak akartam ugrani, de valami miatt meggondoltam magam. Megfogtam a karját, majd a kocsi felé húztam.

Jelen:

Megláttam kedvesemet magam előtt a gyönyörű ruhájában, majd megfogtam kedvesem kezét. Alig vártam, hogy véget érjen a szertartás, és kettesben lehessünk Esme szigetén. Hosszas várakozás után megcsókolhattam szerelmemet, majd karon ragadtam. Még mielőtt bementünk volna a közös otthonunkba kedvesem eldobta a csokrot, amit Alice kapott el. Bementünk az otthonunkba kedvesemmel és a család többi tagjával.

27.fejezet Utolsó akadály

Ha kapok 2 kommit akkor Hétfőre vagy Vasárnapra összehozom az utolsó 2 fejezetet.

/Reila/

Lehet, hogy ezt megbánom, de nincs más választásom. Nem tehetem kockára Caroline életét. Boldogan éli az életét nélkülem, és nem hiányzik, hogy visszatérjek oda ahová nem tartozom. Én már nem tartozom az ő életébe. Eddig se tartoztam az életébe. Amikor kiközösített a többiek közül akkor adta a tudomásomra, hogy én nem tartozom az életébe. Pontosan emlékszem minden kis részletre amikor távolról figyeltem.
Múlt:
A fáknak sűrűjében bújkálva próbáltam Caroline-ra nézni, de a fák eltakarták a külsejét. Közelebb mentem hátha meglátom, de láttam semmit. Felmásztam az egyik fára, de onnan se láttam semmit. Még közelebb mentem, és már láttam a tökéletes erdőszéli házát. A házuk egyik ablaka előtt egy fa állt. Olyan gyorsan mozogtam, hogy senki sem láthatott meg csak egy homályos foltott. Felmásztam a fára, majd benéztem az ablakon. Caroline-t láttam egy aranyos kislánnyal. A kislány 5 év körüli lehet. Több mint 20 éve halott vagyok a testvérem számára. A sors úgy adatott neki, hogy legyen egy kislánya meg egy férje.
- Rebecca!-szólította kislányát.-Gyere lemegyünk a La Push-i tengerpartra.-mondta, majd a vállára dobott egy táskát.
Megfogta kislánya kezét és lesétáltak a tengerpartra. Oda már nem követtem hanem futottam vissza a kastélyba. Caroline életébe már nem tartozom bele. Eddig se tartoztam bele, és már soha se fogok beletartozni.
Jelen:
Futottam tovább majd végiggondoltam, hogy hová mehet Victoria. Felkészülhetet arra az esetre, ha nem mennék oda. Gyorsabbra vettem a tempómat. Nem telt sok időbe mire odaértem.
- Tudtam, hogy el fogsz jönni.-jelentette ki gúnyosan, majd mosolyra húzodott a szája.-Csak, azért, hogy menthesd a testvéred életét, aki kiközösített.Ő csak magával törődik, de a testvérével nem.Milyen testvér az, aki megbántja a testvérét?Mondd meg nekem!-parancsolt rám.
Néha tényleg azt hittem, hogy ő nem törődik velem, de ez nem volt igaz.Vigyázott rám! Egy csomó olyan emberrel voltam körülvéve, akik ki akarták élvezni rajtam a szexuális vágyaikat, de azzal, hogy megkönnyebbítette az életemet.
- Ez nem igaz.Én teljesen máshogy tekintek rá.Megvédett azoktól az alakoktól, akik csak ki akarják élvezni rajtam a szexuilás vágyaikat.Törődött velem!-mondtam, amitől haragra gyúlt.
- Öljétek meg!- parancsolta, majd a fák mögül egy csomó kiéhezett vámpír lépett elé.
Futásnak eredtem. Annyival tartozom neki, hogy nem viszem a bajt a fejére. Futottam, majd gyorsan elő vettem a mobilomat, és küldtem egy rövid SMS-t Samnek. A La Push határáig kell terelnem őket valahogy. A képességemet használva kidöntöttem 6 fát, amit egymásra raktam.Ez lefoglalja őket egy darabig. Futottam tovább, majd átléptem a határt, és ott megálltam. Vártam, hogy Sam meg a falkája ideérjen, és elintézze a nomád vámpírokat.Nem telt bele sok időbe, hogy ideérjenek a nomádok. Kicsit megijedtem amikor megláttam őket. Egyszer csak hatalmas farkasok ugrottak elő, és sorra ölték meg az összes újszülőtt vámpírokat.
- Kösz fiúk!-hálákodtam.-Majd küldöm a jutalom falatot!-ígértem meg neki, majd Victoria után eredtem.
Üldőztem egy ideig, és amikor megláttam amint a nap lement akkor döbbentem rá, hogy csak húzza az időt. Hirtelen Victoria megállt, és felnézett az égre. Ekkor én is felnéztem, és megláttam a másik legjobb barátnőmet, aki a levegőben repkedett. Christina és Katy ott álltak előtte támadásra készen. Victoria nekik ment, de Katy könnyedén kivédte a támadását. Christina megragadta a karját, és letépte, majd a tűzbe dobták a széttépett testrészeket.
-Gyere!-szólított meg Clare.-Ugye nem akarsz elkésni az esküvődről?-kérdezte, de előre tudta a választ. Kinyújtotta a kezét, majd beleraktam az enyémet, és emelkedni kezdtem.

Pályázat

Megígértem, hogy lesz ma pályázat.A feladat a következő:csináltam rajzokat, de nem mindegyiknek tudnátok a jelentését, ezért odaírtam, hogy mi micsoda.2 rajzot nyugodtan kihagyhatok.A vámpír fiú akárki lehet nemcsak Edward.Nem kell jelentkezni, aki akarja az megcsinálhatja.Nem kötelező.
Akik megakarják csinálni azoknak július 25-ig kell beküldenie a kész pályázatot.Ajándékot is kaptok majd csak még nem tudom, hogy mit.Erre a címekre lehet elküldeni a pályázatot:
- vimaeva17@citromail.hu
- vimaeva@freemail.hu
- martina.selena.virg@gmail.hu
Mindegy, hogy melyikre küldőd.Amelyikre el tudod küldeni, és nem kell mindegyikre csak az egyikre, ha valaki félreértené.Itt vannak a rajtok!Ha rákattintotok a képre kijön a nagyobb méret.

Puszi Abby!

Ötleteim + fejezetek

Ihletem szárnyra kapott, le kellett hát írnom!

1.történet:Sellőlányok

Anna, Ashley és Audrey egy különleges ok folytán sellővé változnak.Ez csak akkor következik be, ha víz éri őket.A lányok titokban tartják, de sok baj éri őket, és emiatt sokszor a lebukás szélén álltak.A lányokra még sok kihívás vár.

Vajon meddig tarthatják titokban az életüket?

2.történet:Ophelia végzete

Ophelia talál egy macskát, aki örökre megváltoztatja az életét.Egy nap a fiatal tinédzser macskalánnyá változik.A lány kettős életet él egy ideig, de választania kell a macskalány, és a tinédzser élete között.Ha a macskalány életet választja, akkor harcolnia kell az igazságért és az emberiségért, de ha a tinédzser életet választja, akkor elveszíti a macska énjét, és soha többé nem változhat vissza macskává.

Vajon melyiket választja vagy továbbra is kettős életet fog élni?

3.történet:Holdtölte

Elena egy boszorkány, de ezt senki sem tudja róla.Elenának nagyon különleges képességei vannak, amitől különcnek érzi magát.Az új iskolában vannak vámpírok csak jól titkolják a kilétüket.A lány megismerkedik Alexszel, aki vámpír.A gonosz vámpírok el akarják törölni az embereket a földről, de Elena szülőhazájában vadásznak.Elena a kulcsa az emberek jövőjének.

Vajon Elena képes lesz-e megküzdeni a szerelméért?

4.történet:Boszorkányos kalandok

Isadora egy különleges kis boszorkány.Megismerkedik Tylerrel, aki kislányként néz rá.A 2 páros még sok bajba csöppen és megismerkednek Calebbel és Ameliával, aki boszorkány és hercegnő is egyben.Sok gonosszal kell még szembeszállniuk.

Vajon ők fognak diadalmaskodni a gonosz felett?

5.történet:A zene ritmusa

 Hannah egy sztár, akinek van egy testvére Katherine.A két tini nem rég tudta meg az igazat.A lány egy nap találkozik Seth-el.Kate nagyon megbarátkozott a fiúval, de a fiú ügyet se vett rá.A lány egyszer leül a zongora elé, és egy zenét eljátszott.Amint Seth ezt meghallotta keresni kezdi a lány.

Vajon a 2 szerelmes egymásra talál-e?

24.fejezet Katy

Carla/Reila

Futottam ki a házból, Edward és Jared pedig követtek. A szirt a határ közelében van, ahol Edward másik rétje van. Ott van egy kicsi észrevehetetlen szirt, amit emberi szem nem látna meg. Ahogy közeledtünk a szirt felé, megéreztem egy nagyon erős fájdalmat és egy kis irigységet. Katy már a közelben lehet a másik legjobb barátnőmmel és Christinával. Odaértünk a szirthez, ami a jobb oldalamon volt. A szerelmem és Jared megálltak mögöttem. Katy előttem állt, és a két lány mögötte voltak egy fához kötözve.

- Hát eljöttél!-lepődött meg Katy.- Milyen kellemes meglepétes.

Tudtam, hogy egyszer el fog jutni idáig, dehogy ennyire eszetlen lenne.

- Miért csinálod ezt?-kérdeztem Katytől, aki eleresztett egy mosolyt.

- Mert el akarom venni, ami a tiéd.-válaszolta, majd Edwardra nézett.- Harcolj velem!-követelte.

Nem volt más választásom minthogy megküzdjek vele. Hirtelen meghallottam Clare minden egyes gondolatát.

"Ne tedd!"-kérlelt gondolatban.-"Ő sokkal jobb harcos mint te."-közölte.

"Nyugi!Nem fogunk nagy csatát vívni, csak megmutatom neki milyen Alice-nek lenni!"-nyugtattam meg, de ezt Edward is hallotta, mert halványan elmosolyodott.

Edward hátrált néhány lépést, majd bólintottam, hogy kezdhetjük. Katynek nem kellett többet mondani, mert kidöntött egy fa sort, ami velem szemben volt. A tárgy mozgató képességemet használva megállítottam, hogy a fák kidőljenek. Utána nekem hajított egy sziklát, amit szintén megállítottam. Katy egy hirtelen mozdulattal felmászott a fára, és rám vetette magát, de én kitértem előle. Odafutottam, ahol eddig Katy állt, majd elengedtem a sziklákat és fákat. Az egészből nem érzett semmit, mert használta a képességét így túlélte a támadásomat. Katy felállt a földről, és felém futott. Megragadtam a karjánál fogva, és neki dobtam a fának. A fa két darabra tört, ami Katy közé esett. Felállt a földről, és szem elől vesztettem. Valaki a hátulról erővel megfogta a nyakamat, és a hátamhoz szorította a két karomat, majd így felemelt a hátára, és a földhöz vágott. Óriási fájdalom söpört végig rajtam. Nagy erővel megfogta a karomat, majd óriási fájdalom nyílalt a karomba. Még mozgatni sem bírtam az eltört karomat. A nyakamnál fogva neki dobott egy fának, ami ketté tört, és én pont a két fadarab közé estem. Csak várni tudtam, amíg helyre nem jövök. Hallottam a hangokat ahogy Katy közeledett Edward felé, majd rájuk emeltem a tekintetemet. Katy pont meg akarta csókolni szerelmemet, de szerelmem nem hagyta. Éreztem ahogy a karomban csillapodik a fájdalom. Amikor már valamennyire elmúlt a fájdalom, felálltam a földről, és egy óriási haragot küldtem Jared felé, aki elkezdett remegni, majd álváltozott farkassá, amitől Katy a levegőbe repült. Amikor megérkezett a földre akkor a talaj megrepedt. A képességemmel megfosztottam Katyt a képességétől. Amint meglátott nagyon dühős lett, majd felálllt a földről, és nekem jött. Meg akarta fogni a nyakamat, de helyette átnyúlt a nyakamon. Katy nem értett az egészből semmit, majd a lehetőségett kihasználva megragadtam a nyakánál fogva, és neki dobtam egy fának. Amíg a földön feküdt, addig én bevetettem a képességemet, és elvettem negatív érzelmeit .Helyette pozitív érzelmeket tápláltam belé. Felállt a földről, és úgy kezdett el viselkedni mint Alice.

- Miért harcolunk?Nem lehetek ilyen undok veled.Majd egyszer elmehetnénk vásárolni.Jaj, de buta vagyok.Hiszen nem fogunk találkozni többet.Na mindegy.Megoldom!-mondta, majd elengedte Clare-t és Christinát.

Katy indulásra készen várta a lányokat.Christina megölelte Jaredet, majd eltávolodott tőle.

- Nagyon fogsz hiányozni.-mondta nekem második legjobb barátném, és megölelt.

- Te is nekem.-viszonoztam az ölelését, majd elengedett.- Megkérhetnélek valamire?-kérdeztem mire bólintott.- Nem tudnád megkérni a vezetőnket, hogy kössék meg az érzelmeit!-kérleltem.

- Hogy örökre ilyen maradjon?-kérdezte mire válaszul csak bólintottam.- Mire valók a barátok.Persze, hogy megteszem.-ígérte meg nekem, majd csatlakozott a többiekhez.

Hirtelen eltűntek a szemem elől, és a hűlt helyüket bámultam. Edward megölelt hátulról, majd Jared eltűnt a fák között.

25.fejezet Eljegyzés

/Reila/

Miután Jared is elment Edward felvett a karjaiba, és futott velem haza. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a szemhéjaim lecsukodnak. Elaludtam.

Nagyon rosszat álmodtam. Egy sötét utcán sétálok, majd furcsa hangokat hallok a hátam mögül. Megfordulok, de a hátam mögött nincs senki, aki furcsa hangokat adott volna ki. Előrefordulok, és megyek tovább. Valami nagyon különös érzés fogott el. Úgy érzem mintha valaki figyelné minden mozgásomat, és csak arra vár, hogy a sikátorba érjek. Ha ez igaz akkor futnom kell. Hirtelen elkezdtem futni a sötét utcákon, majd egy zsákutcába futottam. Egy sötét árny jelent meg a zsákutca elején, majd hirtelen előttem termett. Elővettem egy kést, és leszúrtam, majd futottam ki. Egy kiálló kőben elestem, és felhorzsoltam a derekamat. Felálltam, majd újra az az alak jelent meg előttem, akit az előbb leszúrtam. A lámpa fénye felfedte előttem az alak női arcát.

"Gyerünk Britney!Szedd össze magad!"-gondoltam magamban.

A nő a nyakamhoz hajolt, és megharapott, majd óriási fájdalom söpört végig rajtam. A földre zuhantam, és össze-vissza fetrengtem.

Sikítva ébredtem fel. Körülnéztem, és Edward szobájában találtam magam.Felültem az ágyon, majd az órára néztem, ami 8:05 órát mutatott. Az óra előtt egy boríték hevert, amit levettem a képességemmel. Feltéptem a borítékot, majd kivettem belőle a egy kis cetlit, amire ez volt ráfirkantva:Kövesd a rózsaszirmokat!

Lenéztem a földre, és egy rózsaszirmokból kirakott utat pillantottam meg. Levettem magamról a takarót, és ráléptem a rózsaszirmos útra. Kellemes érzés volt valami puhára rálépni. Végig sétáltam a rózsaszirmokból kirakott úton, ami a kivezetett a házból. A fűvön is voltak rózsaszirmok, majd a rózsaszirmok átváltottak orchideaszirmokká.Sétáltam egy ideig, amíg rá nem találtam Edward vízeséses rétjére. Beleléptem a vízbe, majd az egyik sziklán egy boríték állt. Kivettem a benne lévő kis cetlit, amire ez volt ráírva:Menj fel a barlangrendszerbe!

Ráléptem az sziklára, majd felugrottam, és megkapaszkodtam egy kőben. Ráléptem egy kiálló kőben, majd felmásztam a barlangrendszerbe. A barlangrendszerben az út liliomszirmokból volt kirakva. Mentem az úton, majd felnéztem a mennyezetre, amin cseppkővek voltak. Végig sétáltam a folyosón, majd amikor megláttam a kijáratot gyorsabbra vettem a tempómat. A tengerparton voltam, majd lenéztem a homokos talajra, ahol Edward állt, és egy szöveg volt homokba írva:Gyere hozzám feleségül!

Nagyon meglepődtem ezen, majd lefutottam Edwardhoz. Örömömben megöleltem Edwardot, de gyorsan eltávolodtam tőled. Letérdelt előttem, majd megfogta a kezemet.

- Mostmár semmi sem választhat el minket egymástól.Nincs több szenvedés.100 éve keresem a megfelelő társamat, de a sors úgy rendelte el, hogy te legyél az.Reila Rosenberg, hozzám jössz felességül?-tette fel azt a kérdést Edward, amiről egy nő álmodhat.

- Igen.-feleltem, majd elővett egy dobozt a zsebéből és kivett belőle egy gyűrűt, amit felhúzott az ujjamra.

A családom előjöttek a fák mögül, majd Alice a nyakamba vetette magát. Nem telt bele sok időbe mire Alice elengedett öleléséből.

- Jaj, annyira örülök, hogy eljegyzitek egymást.Megrendezhetem az esküvődet?-kérdezte Alice.

Kétkedve, de bólintottam. A családom sorba megölelt minket. Vajon túl fogom élni az esküvőt Alice társaságában? Ezen a kérdésen elgondolkodtam.

26.fejezet Esküvő napja

/Reila/

4 nap múlva:

Eljött az esküvőm napja.Alice igazán csodálatos munkát végzett a díszlettel. A rétünkön tartjuk, majd a szertartást.Még 8 óra, és láthatom szerelmemet az oltár előtt. Egy valami miatt nagyon nyugtalan voltam. Az álmom miatt. Amikor Edward megkért, hogy legyek a felesége, azóta van egy baljós álmom. Úgy érzem, hogy valami veszély fenyeget engem.Emlékszem amikor tegnap késő este sikoltozva ébredtem fel, és Alice jött be a szobába. Alice-re alaposan ráhoztam a frászt, de én megnyugtattam, hogy nem kell idegeskednie emiatt. Az álmom óta félek attól, hogy valaki rám vadászik, de ki vadászna rám. Pont rám. A gondolataimból Alice vidám hangja szakított ki, és térített vissza a külvilágba.

- Reila, ideje lenne készülődni.-mondta Alice, majd a fürdőbe invitált.

A széken egy kikészített ruha volt, és kád tele volt vízzel. Levettem a felesleges ruhámat, majd belemásztam a vízzel borított kádba. A meleg víz sokszor kellemes, megnyugtató tudott lenni, de máskor egyszerűen szerettem a vízben lenni. Most megnyugtatott a meleg víz ahogy simogatja a bőrömet.Lassan kiszálltam a kádból és magamra kaptam a ruhákat, amit a figyelmes Alice készített ki nekem. Amint felvettem a ruhákat kinyitottam az ajtót, ami előtt Alice állt. Megfogta a kezemet, majd a szobája felé kezdett el húzni. Leültetett a sminkasztal elé, és fésülgetni kezdte a hajamat. A szobába Esme és Rosalie toppant, majd Rose átvette a fésülgetés és a haj csinálást, Alice felrakott az arcomra egy egészen szolid sminket, Esme addig előkészítette a ruhámat. Rose a hajcsavaróval csavarta be a hajamat. Amikor végeztek mindent elpakoltak. Minden jól ment egy ideig egészen addig, amíg látomásom nem támadt.

Egy vörös és egy barna hajú nő állt meg a ház előtt. A barna hajú lány egy papír gombócot dobott be az ablakon. Az üveg ezer darabra tört, és a papíron az én nevem szerepelt.

Visszatértem a jelenbe, ahol kíváncsi szemek tapadtak rám. Hirtelen nagy csörömpölés hallatszott a földszintről. Leszaladtunk a nappaliba, ahol az üveg ezer darabra tört. A papír gombócon az én nevem volt ráfirkantva. Felvettem a papír darabkát a szilánkok közül. Feltéptem a papírt, majd olvasni kezdtem a sorokat.

Kedves Reila!
Nem szeretem, ha nem hívnak meg egy buliba.Mivel a barátod megölte Jamest úgy igazságos, ha megöllek téged.Szívet szívért.Gyere el az erdőbe!Ha nem jössz el megölöm azt, akit 38 éve elhagytál.A testvéredet, Caroline-t.Válasz!Ha úgy döntesz, hogy eljössz megkímélem az életét.Egyedül gyere!Ha megtudom, hogy nem egyedül jössz mind a ketten meghaltok.
Victoria!

Amint végig olvastam eluralkodott rajtam a félelem. Tudtam, hogy valami nagyon rossz dolog fog történni, de még álmomban sem gondoltam volna, hogy Victoria visszatér.

- Ezt nem hiszem!-horkant fel Rose.-Még fenyeget is.

Emmett jelent meg a nappaliban.

- Mi történt itt?-kérdezte meglepődve Emmett, majd kikapta Rose kezéből a papírt.- Milyen kedves, hogy elmondja megöl téged.-vigyorgott Emmett, majd elkomorult az arca.- Ugye nem mész el?-kérdezte tőlem Emmett.

- Nem tudom.-feleltem kétkedve.

Még nem tudják, hogy hazudok nekik. Csak elbírok 2 vámpírral vagy nem. Meglátjuk.

- El kell halasztanunk az esküvőt!-ajánlotta fel Alice bűnbánóan.

- Először mondjuk el a többiek.-mondta Esme.

- Menjetek!Én meg leszek.-bizonygattam, majd kisétáltak a nappaliból.

Felálltam a székről, majd kinyitottam az üvegajtót. Hangtalanul kisétáltam az ajtón, majd hangtalanul becsuktam. Körülnéztem hátha van itt valaki, mert akkor lőttek az egésznek. Szerencsére nem találtam senkit sem, ezért futásnak eredtem. A szívem vezérelt erre az útra.