27.fejezet Utolsó akadály

Ha kapok 2 kommit akkor Hétfőre vagy Vasárnapra összehozom az utolsó 2 fejezetet.

/Reila/

Lehet, hogy ezt megbánom, de nincs más választásom. Nem tehetem kockára Caroline életét. Boldogan éli az életét nélkülem, és nem hiányzik, hogy visszatérjek oda ahová nem tartozom. Én már nem tartozom az ő életébe. Eddig se tartoztam az életébe. Amikor kiközösített a többiek közül akkor adta a tudomásomra, hogy én nem tartozom az életébe. Pontosan emlékszem minden kis részletre amikor távolról figyeltem.
Múlt:
A fáknak sűrűjében bújkálva próbáltam Caroline-ra nézni, de a fák eltakarták a külsejét. Közelebb mentem hátha meglátom, de láttam semmit. Felmásztam az egyik fára, de onnan se láttam semmit. Még közelebb mentem, és már láttam a tökéletes erdőszéli házát. A házuk egyik ablaka előtt egy fa állt. Olyan gyorsan mozogtam, hogy senki sem láthatott meg csak egy homályos foltott. Felmásztam a fára, majd benéztem az ablakon. Caroline-t láttam egy aranyos kislánnyal. A kislány 5 év körüli lehet. Több mint 20 éve halott vagyok a testvérem számára. A sors úgy adatott neki, hogy legyen egy kislánya meg egy férje.
- Rebecca!-szólította kislányát.-Gyere lemegyünk a La Push-i tengerpartra.-mondta, majd a vállára dobott egy táskát.
Megfogta kislánya kezét és lesétáltak a tengerpartra. Oda már nem követtem hanem futottam vissza a kastélyba. Caroline életébe már nem tartozom bele. Eddig se tartoztam bele, és már soha se fogok beletartozni.
Jelen:
Futottam tovább majd végiggondoltam, hogy hová mehet Victoria. Felkészülhetet arra az esetre, ha nem mennék oda. Gyorsabbra vettem a tempómat. Nem telt sok időbe mire odaértem.
- Tudtam, hogy el fogsz jönni.-jelentette ki gúnyosan, majd mosolyra húzodott a szája.-Csak, azért, hogy menthesd a testvéred életét, aki kiközösített.Ő csak magával törődik, de a testvérével nem.Milyen testvér az, aki megbántja a testvérét?Mondd meg nekem!-parancsolt rám.
Néha tényleg azt hittem, hogy ő nem törődik velem, de ez nem volt igaz.Vigyázott rám! Egy csomó olyan emberrel voltam körülvéve, akik ki akarták élvezni rajtam a szexuális vágyaikat, de azzal, hogy megkönnyebbítette az életemet.
- Ez nem igaz.Én teljesen máshogy tekintek rá.Megvédett azoktól az alakoktól, akik csak ki akarják élvezni rajtam a szexuilás vágyaikat.Törődött velem!-mondtam, amitől haragra gyúlt.
- Öljétek meg!- parancsolta, majd a fák mögül egy csomó kiéhezett vámpír lépett elé.
Futásnak eredtem. Annyival tartozom neki, hogy nem viszem a bajt a fejére. Futottam, majd gyorsan elő vettem a mobilomat, és küldtem egy rövid SMS-t Samnek. A La Push határáig kell terelnem őket valahogy. A képességemet használva kidöntöttem 6 fát, amit egymásra raktam.Ez lefoglalja őket egy darabig. Futottam tovább, majd átléptem a határt, és ott megálltam. Vártam, hogy Sam meg a falkája ideérjen, és elintézze a nomád vámpírokat.Nem telt bele sok időbe, hogy ideérjenek a nomádok. Kicsit megijedtem amikor megláttam őket. Egyszer csak hatalmas farkasok ugrottak elő, és sorra ölték meg az összes újszülőtt vámpírokat.
- Kösz fiúk!-hálákodtam.-Majd küldöm a jutalom falatot!-ígértem meg neki, majd Victoria után eredtem.
Üldőztem egy ideig, és amikor megláttam amint a nap lement akkor döbbentem rá, hogy csak húzza az időt. Hirtelen Victoria megállt, és felnézett az égre. Ekkor én is felnéztem, és megláttam a másik legjobb barátnőmet, aki a levegőben repkedett. Christina és Katy ott álltak előtte támadásra készen. Victoria nekik ment, de Katy könnyedén kivédte a támadását. Christina megragadta a karját, és letépte, majd a tűzbe dobták a széttépett testrészeket.
-Gyere!-szólított meg Clare.-Ugye nem akarsz elkésni az esküvődről?-kérdezte, de előre tudta a választ. Kinyújtotta a kezét, majd beleraktam az enyémet, és emelkedni kezdtem.