2010. július 12., hétfő

28.fejezet Szertartás

Reila esküvői ruhája
Ha lesz 2 kommi akkor csütörtökön fent lesz az utolsó feji.
/Reila/

Emelkedni kezdtem. Clare felhúzott magához, majd kinyújtottam a kezemet mintha tényleg repülnék. Többször is volt rá alkalom, hogy elvitt magával repülni. A felhők felett tökéletesen láttam Caroline házát, amint kislányával játszik az udvaron. A napot teljesen eltakarták a hegyek, majd az összes napfényt sötétség váltotta fel. Clare kicsit belehúzott, ha nem akarok elkésni az esküvőmről. Remélem még nem mondták le az esküvőt! Egy kicsit ideges lettem a feszültségtől. Másik legjobb barátnőm még idejében odaért az otthonomhoz, majd süllyedni kezdtem, és újra a lábam alatt érezhettem a talajt. Elengedtem barátnőm kezét, majd besiettem a házba. Senkit sem találtam a házban, majd meghallottam szerelmem hangját a távolból.
- Sajnálattal.......- a hang után eredtem, majd megtaláltam őket a réten.- kell közölnöm, .....hogy az esküvőt..........- félbeszakítottam szerelmemet.- egy pillanat türelmet kérek.- hadarta el gyorsan, és odafutott hozzám.
A családom érdeklődve pillantottak felém, majd ők is odajöttek hozzám. Alice gonosz tekintetét rám szegezte. Edward megölelt, majd meg akart csókolni, de én leintettem.
- Reila, miért hazudtál nekünk?Azt hittem, hogy nem fogsz butaságot csinálni.Legalább nekem elmondhattad volna.- mondta Alice.
- Bocsi Alice, de ezt egyedül kellett megoldanom.Különben is volt pár segítségem.- próbáltam lenyugtatni, de nem igazán sikerült.
- Nem érdekes!Elhalasztjuk az esküvőt!- jelentette ki Alice, és már indult is volna, hogy közölje mindenkivel, de én megállítottam.
- Azt már nem!Alice nem, azért dolgoztál ennyit, hogy most elhalaszd, és még van egy meglepetésem is a számodra!- erre a kijelentésemre Alice nagyon bepörgött.
- Fiúk menjetek vissza a helyetekre!Reila, Rose és anyu utánam jönnek!-utasította őket, majd mindenki ment a helyére.
Bementünk a házba, majd Alice szobájába. A hajam szétesett a sminkem meg elkenődött. A lányok attól aggódtak, hogy nem fognak időben végezni. Csak csettintettem egyet, és a hajam meg sminkem újra ép formájában tündökölhetett. Felvettem az esküvői ruhámat, majd kimentünk a házból.

/Edward/

Csak ott álltam az oltár előtt várva kedvesemet. Igaz hazudott nekünk, de ez az ő dolga volt. Féltette a testvérét. Caroline tényleg kiközösítette őt, de sokszor Reila gondolataiban, hogy megvédte őt azoktól az emberektől, akik kiélvezhették volna rajta szexuális vágyaikat. Tisztán emlékszem arra a napra amikor az egyik tényleg meg akarta tenni.

Múlt:

Egyik nap Alice-szel a vásárlásból tértünk haza. Bepakoltuk a holmikat, amiben húgom ruhái és cipői voltak benne. Egyszer csak meghallottam egy férfi gondolatait:
"Ez a cica nagyon harcias.Sebaj, úgyis hamar túl lesz az egészen.Csak kiélvezem rajta a szexuális vágyaimat, de a suliban a testvére miatt nem tudtam."-gondolta a férfi.
Gyorsan odafutottam hozzá, de neki ütköztem valaminek, és a földre estem.Reila a földön ült, majd felállt ahogy én is.
- Előre is figyelhetnél!- szidtam le.
- Bocsáss meg, de...... futottam,...és...nem figyeltem, hogy jössz.- jött zavarba.
- Miért futottál?- kérdeztem tőle kicsit kedvesebben mint az előbb.
Hirtelen egy férfi jött elő a sikátorból, majd Reila ijedten megfordult.
- Ezért.- válaszolta, majd hátrált pár lépést.
A hátam mögé toltam, majd a pasinak akartam ugrani, de valami miatt meggondoltam magam. Megfogtam a karját, majd a kocsi felé húztam.

Jelen:

Megláttam kedvesemet magam előtt a gyönyörű ruhájában, majd megfogtam kedvesem kezét. Alig vártam, hogy véget érjen a szertartás, és kettesben lehessünk Esme szigetén. Hosszas várakozás után megcsókolhattam szerelmemet, majd karon ragadtam. Még mielőtt bementünk volna a közös otthonunkba kedvesem eldobta a csokrot, amit Alice kapott el. Bementünk az otthonunkba kedvesemmel és a család többi tagjával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése