Csodálatos világ 3.fejezet

Költözés
/Sarah/

Anya dühödt pillantásával néztem farkasszemet. Lassú léptekkel, de elindultam a kanapé felé. Apu még mindig aludt, a bátyám a falnak támaszkodott. Anyu is lassan megindult felém, de elkezdte a fel-alá járkálást. Gondolom gondolkodott, hogy mit mondjon. Apu ásítozva ébredt fel. A nappali tisztább volt mint amikor elmentem a partra.
Végül anyu megállt, majd leült a szemben lévő kanapéra.
- Nagyot csalódtam benned.-kezdte.- Ha tényleg a bátyád miatt mentél el akkor miért nem szóltál nekem?Most már mindegy.A bátyád igaz, hogy felnőtt, de anyagi gondjai vannak.Ezért ide költözik egy időre.Neked viszont két választásod van, ha a bátyádat nem bírod elviselni.-mondta szigorúan mintha ez egy szabály lenne.- Vagy elviseled a bátyádat, és többé nem viselkedsz így vagy pedig elmész Indonéziába az unokatestvéredhez még ma.-ajánlotta a lehetőséget.
A bátyámat egyszerűen képtelenség elviselni, ha folyton így viselkedik velem. Az unokatesóm legalább elviselhetőbb mint a bátyám.
- Elmegyek Indonéziába.-feleltem mire anyu 1 repülőjegyet nyomott a kezembe, majd felmentem a szobámba.
Bepakoltam a táskámba a legfontosabb dolgaimat. Gyorsan végeztem az összepakolással. Felvettem egy hosszú ujjú pólót, egy farmernadrágot és dzsekit. A kezemre húztam egy fehér kesztyűt, hogy a víz még csak véletlenül se érjen hozzám a repülőn. A vállamra raktam a táskámat, majd lementem a nappaliba. Még beraktam pár könyvet, és kimentem, ahol apu várt rám a kocsival. A repülőtéren megállt, majd kiszálltam, és a gépem felé vettem az irányt. Csak annyira emlékszem miután felszálltam a gépre, hogy elaludtam, majd minden sötétségbe borult........
Mikor kinyitottam a szememet a gép Indonézia repterén volt. Az unokatestvérem, és az anyja kint vártak rám.
- Sarah, de rég láttalak!-köszöntött Melinda anyja.
Rámosolyogtam.

/Ash/

 Amint kiértem a partra, a nyakamba akasztottam a nyakláncot. Nagyon szép volt azzal a kékes színnel. Hazáig csak sétáltam. Nem tudhatja meg senki a titkomat. Amint haza értem a testvérem a kanapén ülve zokogott. Anyu a hátát simogatva próbálta megnyugtatni. Odamentem hozzájuk, és leültem a kanapéra. Kate 2 kezébe temette el az arcát.
- Mi a baj?-kérdeztem tőle.
- Nate megmondta neki, hogy ő csak egy lány a sok közül.Önző, féltékeny, hisztis, udvariatlan kis senkiházi.Már sok lánnyal járt, de senki sem volt megfelelő a számára.-válaszolta anyu.
- Az a Nate egy idióta.Nem tudja mit vesztet.Te egyáltalán nem vagy hisztis, se önző, se féltékeny.Néha nagyon udvarias tudsz lenni.-próbáltam megnyugtatni én is.
Kate-re ezek a jellemzések nem vallanak. Csak pletykás szokott lenni néha, de az is csak ritkán fordul elő. Tudtam, hogy nem jó ötlet Nate-tel egy ágyba bújni hiszen előbb vagy utóbb megmondta volna neki az igazat. Kate felém nézet, majd megölelt.
- Költözzünk el minél hamarabb!-kérlelt minket testvérem amire anyu felállt, és elkezdett intézkedni.
A repülőjegyet a repülőtéren kapjuk meg. Mindent előkészítettünk az utazáshoz. Én például jól felöltöztem nehogy csak egy vízcsepp is rám fröccsenjen. A testvéremnek segítettem összepakolni mivel szörnyű állapotban van. Anya azt mondta, hogy Indonéziába megyünk. Kate nagyon örült mivel az elég messze van Nate-től. A gépen aludtam, és csak akkor ébredtem fel amikor Indonéziába értünk. Fogtunk egy taxit, amivel elmentünk a házunkhoz.