Üstökös 17.fejezet

Úton:

/Bella/

Nem tudom mikor történhetett, de elaludtam az éjszaka közepén. Álmomban újra ember voltam, és jókedvűen futottam az erdőben. Egészen addig amíg valaki megfogta a derekamat, és a földre döntött. Nevetve terültem el a földön, majd a fejemet felé fordítottam. Ő volt az egyetlen férfi, akit szerettem. Fejemet elfordítottam tőle, majd néztem a csillagos eget. A kedvenc csillagképem a hattyú volt. Chris ezt jól tudta mivel elárultam neki, hogy nagyon szeretem nézni a csillagokat. Ő ugyan nem szerette a csillagokat, de elfogad engem úgy ahogy vagyok. Hirtelen hangokat hallottam valahonnan, majd ijedten felültem. Körülnéztem, majd a hang irányába futottam. A hangok a kedvenc fám irányából jöttek. Egy jelentéktelen fenyőről van szó, amibe bele lett vésve a nevem. Még apu véste bele szülinapi ajándékként. A fám mellett állt egy nagyon ismerős férfi, akinek barna szemei voltak. A szeme egyszerűen megbabonázott, ami miatt nem tudtam neki ellenállni.Közelítettem felé, hogy jobban megnézhessem.
- Bella!- mondta ki a nevemet, majd hirtelen eszembe jutott ki áll előttem.
Csak Jake-nek lehet ilyen szeme, és csak őt szerettem még Chrisnél is jobban.
- Bella!- szólított a nevemen.- Segíts!- kérlelte, majd hirtelen megjelent a háta mögött Nicholas.
Ajkait Jake nyakára helyezte, majd szívni kezdte belőle a vért, aminek következtében szerelmem a földre esett. A szemeimből könnyek szöktek ki, majd hirtelen valaki egy kést szúrt a mellkasomba.
Ijedten ébredtem fel, majd felültem az ágyon. A tálca üresen hevert a földön. A zsebkést és az inekciót is a földön találtam meg. Hirtelen kattant a zár az ajtóban, majd valaki kinyitotta azt. Az a férfi jött be, aki tegnap visszahozott ebbe a szobába. Elvette a földön heverő tálcát, majd a zsebkést és az injekciót is elvitte magával. Amint átlépte a küszöböt azonnal bezárta az ajtót. Kezemet újra a halántékomra tettem, majd erősen koncentráltam a kint zajló eseményekre. Rögtön meghallottam a férfi lépteit, majd hirtelen megállt. A tálcát lerakta valahova, majd az injekciót betette egy fiókba.
- Hogy ment?- kérdezte attól a férfitól, akivel együtt elmegyünk majd Salembe.
- Egész jól.Savannah is velünk fog majd jönni.- mondta, majd leült a kanapéra.
- Mi a terved?- kérdezte, majd ő is leült a kanapéra.
- Én elterelem az őrök figyelmét, majd Bella megszerzi a dobozt, Savannah pedig megöli.Ha már nálam van a doboz akkor megölöm Savannáht.Két legyet egy csapásra.- mondta, majd a szobához jött.
Elvettem a kezemet a halántékomról, majd úgy tettem, mint aki semmit sem hallott ebből a beszélgetésből. Kattant a zár az ajtóban, majd bejött rajta, és tágra nyitotta az ajtót. Felálltam az ágyról, majd átléptem a küszöböt, és kimentem az ajtón. A férfi levitt a kocsihoz, amiben egy barna hajú lány ült. Nagyon hasonlított May-re. Lehet, hogy Savannah May leszármazottja. Amikor odaértünk a kocsihoz, az ismeretlen férfi kinyitotta a kocsijának ajtaját. Beszálltam a kocsiba, majd ő is beszállt, és beindította a motort. Rátért a főútra, majd a főúton keresztül elhagytuk a várost. Az idő nagyon gyorsan telt. Savannah a kocsi hátsó ülésén összekuporodott. Egész úton nem szólt egy szót sem. Amikor már este volt, az ismeretlen férfi egy másik városban keresett egy helyet, ahol aludhatunk. Végül, ahol megszálltunk a város végében lévő vendéglő volt az. Leparkolta a kocsiját a vendéglő elé, majd kivette a kulcsot, és kiszállt a kocsiból. Követtem a példáját, és kiszálltam a kocsiból. Savannáht a férfi vette ki a kocsiból, majd bementünk a vendéglőbe. Mivel a férfi elég sokszor szállt meg itt, ezért semmit sem kellett mondania. A szobám a emeleten volt rögtön az első szoba, amit meglátok. A szobám kicsit hasonlított az eredeti szobámra. A falak kék színűek, a bútorok antikok, a függöny hozzáillő vörös színű volt. Az egyik sarokban egy növény volt elhelyezve. Így csak még szebbé varázsolta a szobát. A szobában voltam egy ideig, majd a kezemet a halántékomra tettem, és erősen koncentráltam arra a férfire. Nem sokára újra hallottam a hangját.
- Minden a terv szerint megy.- mondta önelégülten.- Ne aggódj Bella miatt!Én majd elintézem őt.- mondta ünnepélyesen.
Utána kinyomta a telefont, majd lefeküdt az ágyra. Hallottam, ahogy a légzése elhalkult, és a szívének üteme egyenletes tempóban dobogott. Utána hangtalanul kinyitottam a szobám ajtaját, és átléptem a küszöböt. Savannah szobája közel volt a férfiéhez. Vigyáztam, hogy egyetlen egy lépésemmel se csináljak nagy zajt. Mikor a szobához értem kinyitottam az ajtót, és bementem a szobába. Savannah kicsit megijedt, de a mutatóujjamat a szám elé raktam nehogy sikítson, és akkor felébred a ő is. Kicsit közelebb mentem a lányhoz, aki először ijedten nézett rám így hátráltam néhány lépést. Másodszorra már bízott bennem annyira, hogy mellette legyek.
- Savannah, állj ellen a férfinak különben meghalsz.- mondtam neki suttogva, aki értetlenül nézett rám.- Azt akarja, hogy megölj miután nálam van a doboz, és utána téged fog megölni.- magyaráztam tovább a mondandómat.
- Ezt honnan tudod?- kérdezte suttogva továbbra is értetlenül nézve rám.
- Kihallgattam őket, de ezt ők nem tudják.- válaszoltam kérdésére.- Van egy tervem, amivel mind a ketten megmenekülhetünk.- mondtam meg neki, de ő félő pillantást küldött felém.- Bízz bennem!- kérleltem, majd erőt vett magán, és bátran bólintott.
Hangtalanul kimentem a szobából, majd a hangtalanul a szobámba futottam. A szobámban lefeküdtem az ágyra, majd szemeim lecsukódtak, és mély álomba szenderültem.