Üstökös 15.fejezet

Bonyodalmak:

/Catherine/

Boldogan keltem fel kedvesem karjaiban. Annyira régen volt amióta átváltoztam, és találkoztunk egymással. Mikor megláttam őt abban a házban, ahogy segít más embereken azóta teljesen beleszerettem. Csakhogy ma már nincs egy nyugodt percünk sem, hogy egy kicsit együtt legyünk. Gyorsan felkeltem az ágyból, majd a gardróbszekrényemhez mentem, ahol át tudtam öltözni. Kivettem egy hétköznapi felszerelést, majd az eddigi ruhámat levettem, és helyette az elő készített ruháimat vettem fel. Öltözés közben Paul hátulról átölelt, majd felé fordított, és a számra lehelt egy csókot. Utána hagyott tovább öltözni. Miután felöltöztem lementem a konyhába, majd ott elővettem a szükséges hozzávalókat a szekrényből. Ezt követően elkezdtem elkészíteni a reggelit. Most nagyon gyorsan végeztem vele, ezért hamar megtudtuk enni. Emma így korán el tudott indulni Bellával az iskolába. Csakhogy Bella nem jött le az emeletről.
- Megnézem mit csinál.- mondtam, majd felálltam a székről, és a lépcső felé vettem az irányt.
Felmentem a lépcsőn, majd Bella szobája felé vettem az irányt. Kopogtam az ajtón, de nem válaszolt. Még egyszer bekopogtam rajta, de most se nyitotta ki az ajtót. A kilincshez nyúltam, majd lenyomtam azt. Beljebb löktem az ajtót, de nem volt bent senki. Megnéztem a gardróbban, de ott se volt senki. Mindent megnéztem, amit csak tudtam a szobában, de nem találtam sehol. Mikor az ágy alatt is megnéztem, fölemelkedtem, majd megpillantottam egy papírfecnit. Elvettem, majd olvasni kezdtem a sorokat. Miután elolvastam gyorsan kimentem a szobából, majd leszaladtam a lépcsőn, és mindenkinek megmutattam az üzenetét. Mindenki elolvasta az üzenetet, majd teljesen váratlanul meghallottuk a seriff autójának a hangját, ahogy leparkol a házunk előtt. Az ajtóhoz mentem, majd kinyitottam azt. A seriff beljebb lépett, majd becsuktam utána az ajtót.
- Elnézést a zavarásért!- kért bocsánatot, amiért ilyen váratlanul betoppant.- Meg kell tudnom, hogy hol van Bella.- mondta, majd kíváncsian nézett ránk.
- Nem tudjuk.Tegnap láttuk utoljára.- mondta Paul, majd kicsit közelebb lépett hozzá.
- Értem.- mondta a seriff, majd kiment az ajtón.
Értetlenül kapkodtuk a fejünket egymás között. Vajon mit csinálhatott Bella? Hallottuk, ahogy a seriff elmegy a házunktól. Mindannyian felmentünk a szobájába, majd magamba szívtam testvérem szagát. Követtem a szagot, ami az erdőbe vezetett az erdőből pedig a temetőbe. A temető kapuja előtt álltunk, majd hirtelen éreztem valamit a nyakamnál. Nem tudom mi volt az, de éreztem, hogy zsibbadok, és nem tudok megmozdulni. A földre estem, majd teljesen váratlanul körülöttem minden elsötétült.

/Bella/

Az egyik fán ücsörögtem, és az előző fogadóból elvitt ételt ettem. Igazából megidéztem a fogadóst, hogy adja nekem oda. May nem nézte jó szemmel, hogy ezt csinálom, de nem volt nálam egy pénzérme sem, ezért döntöttem úgy. Mikor végeztem vele újra útnak eredtem. Két napja vagyok úton, de a térképem szerint már nincs messze Salem. Körülbelül a felénél tarthattam. Az éjszakákat általában egy elhagyatott kis kunyhóban töltöm, majd hajnalban újra indulok. Futottam magam mögött hagyva a fákat, majd hirtelen meghallottam valamit. Emberek nyüzsgését, a kocsik motorját és minden mást vettem ki a hangokból. Egy város van a közelben. Kifutottam az erdőből, majd a rendes úton haladtam tovább. Beértem a nyüzsgő városba, ami Medford nevet viseli. Mindenki sietett, hogy el ne késsenek a munkahelyükről. Nagy volt a forgalom a városban nem úgy, mint Danville-ben, ahol alig szokott menni pár autó. Semmi különleges nem volt benne. A boltok és a házak egyszerűbbek voltak, mint itt. Itt emeletes házak, bevásárló központok, és nagy épületek voltak. Sokkal nyüzsgősebb volt itt az élet. Az egyik sikátorban meghallottam valamit, ezért odamentem, de lehet, hogy rossz ötlet volt. Egy idegen férfi egy fiatal lánynak a vérét szívta ki. Amint meglátta, hogy nincs egyedül azonnal abbahagyta, majd mondott valamit a lánynak. Ettől a lány elment, majd teljesen váratlanul a férfi előttem termett. Beleszagolt a levegőbe, majd elővett a zsebéből egy üvegcsét. Utána levette a tetejét, majd a tenyeremre öntötte a benne lévő folyadékot. Nem éreztem semmit se a tenyeremen, majd megszagoltam, hogy megtudjam mi az. Amint megszagoltam az hirtelen zsibbadni kezdtem, mivel a kezemben a farkasfű folyadék állaga volt a kezemben. Utána letöröltem a tenyeremről, majd hirtelen forogni kezdett velem a világ. A fejem sajogni kezdett, a végtagjaim zsibbadni, a látásom pedig elhomályosult. A szemeimet lecsuktam, majd sötétség telepedett a szemeimre.