Üstökös 20.fejezet

Sziasztok!Már csak egy fejezet van hátra, és vége ennek a törimnek is.

Változások:

/Bella/

Miután a szekér is kiért a városból, addigra már a seriff-fel a parkolóban voltunk. Elég messze lehetett a barlangtól az az intézmény, ha kocsival megyünk. A seriff kinyitotta az autójának a hátsó ülését, ahová be is szálltam. Mikor már a kocsiban voltam a seriff egy injekciót szúrt a combomba. A folyadék, ami benne volt, elkezdett marni. Becsukta az ajtót, majd beült a vezető ülésre, és beindította a motort. Hirtelen minden olyan halk lett és sötét. Semmit se hallottam már olyan jól, és semmit se láttam csak a sötétséget. Elájultam. Amikor feleszméltem a kocsi már az intézmény előtt állt. A seriff kinyitotta az autó ajtaját, majd kisegített a járműből. Bementünk az intézménybe, majd egy ajtó felé mentünk, amire az Albright seriff szerepelt. Kinyitotta az ajtót, majd bementünk az irodába. Ott leültem egy asztal elé, ő pedig az asztal mögé ült.
- Bocs, hogy elkábítottalak, de nem kockáztathatok.Nem akarom, hogy idetaláljatok.- magyarázta meg a helyzetet, majd sóhajtott egyet.- Megmentetted a várost, ezért nem öllek meg, de azonnal el kell hagynotok a várost.- tért a lényegre.
Bólintottam, hogy értettem, és azonnal elmegyünk innen. Csakhogy sokkal nehezebb lesz elmenni innen mit gondolja. Szeretek valakit, aki itt lakik, és soha nem tudnám elhagyni őt. Kimentem az irodából, majd átléptem az intézmény küszöbét. Az erdőn keresztül haza futottam, ahol már vártak a testvéreim. Amint megláttam a házunkat, gyorsan befutottam, ahol a testvéreim aggódtak. Beértem a nappaliba, majd megöleltem őket egyenként.
- Mi történt?- kérdezte Catherine, aki meglátta, hogy nem vagyok annyira boldog.
- El kell költöznünk.- mondtam ki, majd felmentem a szobámba, hogy összepakoljak.
Amikor a szobámba értem, elővettem egy bőröndöt, majd elkezdtem telepakolni. Csakhogy folyton Jake-re gondoltam így sokkal több időbe telt mire összepakoltam. Utána lefeküdtem az ágyra, majd eszembe jutottak azok a pillanatok, amiket Jake-kel együtt töltöttünk. Amikor a családjánál vacsoráztunk, amikor megmutatta nekem a saját rétjét, és amikor átmentünk Isabelhez. Azok a pillanatok fordították a téli énemet tavasszá. A szomorú fák, amik bennem soha nem virágoztak most virágba borultak. A bennem lévő kert kivirult, és örömmel játszottak benne az állatok. A szememből könnycseppek gördültek ki az arcomra. Gyorsan letöröltem őket, majd az asztalomhoz mentem, és elővettem egy papírt és egy tollat. Elkezdtem leírni, hogy elmegyünk innen. Utána pedig leírtam az igazságot, mert tudnia kell, hogy mi is vagyok valójában. Tudnia kell, hogy egy szörnyeteget szeretet nem pedig egy tiszta vérű embert. Miután megírtam ketté hajtottam, majd ráírtam Jake nevét. Kiugrottam az ablakon, majd Jake házához futottam. Az ajtóhoz érve becsúsztattam az ajtó alatti kis nyíláson. Ezt követően haza mentem, majd a szobámba érve vártam meg a reggelt.

/Jake/

Az este nagyon furcsa volt mivel az embereket egy másik ember követte. Voltak olyanok, akik meg is haltak. Nem értettem mi folyik itt. A családom többi tagja is a menekülő emberek között volt, és elindultam őket megkeresni, de egy ember közelített felém. Egy kést fogott a kezében, majd felém közelített. A földre terített, és kést belém akarta döfni, de én nem hagytam. Mindig amikor belém akarta döfni én kikerültem. Egyszer viszont a kezembe került a kés, és én döftem őt le, akinek a bőre színe sápadttá vált, a szeme körül sötét karikák jelentek meg, a szemei viszont fehér lett, mintha vak lenne. Az élettelen teste rám hanyatlott, de én lelöktem magamról. Amint felkeltem a fejem sajogni kezdett, alig láttam valamit, az ínyem sajgott. Inkább haza mentem, majd ott lefeküdtem az ágyra. Betakaróztam, majd lehunytam a szemeimet hátha reggel jobb lesz. Csakhogy az este nem aludtam egy szemhunyásnyit sem. A fejem őrjítően fájt, az ínyem sajgott a szememet köd fátyol borította. Alig láttam valamit, ezért a kezem érintésével mentem le. Ott ittam egy korty hideg vizet. Az segített valamennyit, de nem sokat. Utána visszamentem a szobámba, majd lefeküdtem az ágyra. Hirtelen felforrósodott, ezért kinyitottam az ablakot. De volt egy rész, ahol a forróság csak kellemes melegként érték a testemet. Ez a rész pedig a csuklóm volt. Még kiskoromban vágtam el egy pengével. Akkor még nem tudtam, hogy mi is az a penge. Megnéztem a csuklómat, és amennyire látni tudtam a heget, ami már évek óta csúfított eltűnt. Mintha ott se lett volna az évek alatt. A forróság átváltott melegre, ami egész kellemesen érintette a bőrömet. A fejem már kevésbé fájt, az ínyem sajgott, a köd pedig már teljesen felszívódott. Az előbb csak egy kis része tűnt el, ezért tudtam látni a csuklómat. Becsuktam az ablakot, majd lefeküdtem az ágyra, és lehunytam a szemeimet. Amikor felébredtem már minden más volt. Elmúlt a fájdalom. Helyette erősebbnek éreztem magam. Nem tudom miért, de valami megváltozott bennem. Kikeltem az ágyból, majd átléptem a szobám küszöbét, és lementem a nappaliba. A nappaliban a szüleim a földön feküdtek, a testvéreim egy kanapén aludtak. Biztosan későn jöttek haza, ami miatt így aludtak. Bementem a konyhába, ahol készítettem magamnak egy szendvicset. Amint az elsőt felfaltam, csináltam magamnak még egyet. A negyedik szendvicset faltam fel, amikor úgy éreztem, hogy nem vagyok többé éhes. Utána felmentem volna a szobámba, de az ajtóban észrevettem egy levelet, amire az én nevem volt ráírva. Ez különös. Már ilyen messziről megláttam a feliratot a papíron. Biztos, hogy történt velem valami. Odamentem az ajtóhoz, majd felvettem a földről a papír darabot. Széthajtottam, majd olvasni kezdtem, ami benne volt.
Kedves Jake!
Nem maradhatok a városban. De úgy érzem tudnod kell az igazságot. Én nem vagyok ember, hanem egy vérfarkas. Egy szörnyeteg. Pár évszázada változtam át, mert a testvérem, Paul megsajnált, ezért megharapott. A vérfarkasok nem érhetnek a farkasfűhöz, mert az legyengíti. Az ezüsthöz sem érhettünk különben meghalhatunk. Jobbak lesznek az érzékeink: messziről meglátunk dolgokat, messzebbről meghallunk dolgokat, erősebbek és gyorsabbak leszünk. Teliholdkor átváltozunk vérfarkas alakba. A testvéreim máshogy változtak át, mint én mivel nekik a génjeikben voltak ezek, és csak arra várt, hogy kitörjön. Paul egy ember vérét kóstolta meg, Catherine belenézett holdba mielőtt meghalt, Emma egy embert ölt meg. Ezeknek az átváltozásoknak teliholdkor kell teljesülniük. Eldönthetjük, hogy emberi véren vagy emberi ételeket fogyasztunk.
Amint a eljön a reggel elmegyünk a testvéreimmel valahová. De ezen kívül tudnod kell bármi történjen is szeretlek és mindig is szeretni foglak.
Hű kedvesed, Bella!
Amint végig olvastam a levelet, kimentem az udvarra, és mindent kipróbáltam, amit Bella leírt a levélben. Mind igaz volt. Én is egy vérfarkas vagyok. Ezek után felmentem a szobámba, majd összepakoltam a holmimat, és elindultam oda, ahol Bella lakott. A lakáshoz érve rögtön keresni kezdtem őket, de senki sem volt itthon. Tényleg elmentek. Az asztalon megláttam egy térképet, majd jó alaposan megnéztem. Egy piros x volt rajta. Szerencsére nem volt messze így követni tudtam őket.