2010. május 5., szerda

5.fejezet Újra a Cullenek közt


Carla/Reila

Hosszú ideje így lehettünk. Esme elengedett, és visszalépett Carlisle mellé. Rosalie-ra néztem, aki dühösen nézett rám. Szemei villámokat szórtak, és már majdnem vörösen izzott. Ekkor levettem a tekintetem Rosalie-ról, és az energiabomba húgocskámra kaptam a tekintetem. Alice volt a következő, aki megölelt. Majdnem elvesztettem az egyensúlyomat, ha nem tartottam volna meg magunkat a képességemmel. Alice elengedett, de nem mozdult előlem.
-Szia, én Alice vagyok!-mutatkozott be Alice.
-Szia Alice!Én Carla vagyok.Örülök, hogy megismerhetlek.-mutatkoztam be Alice-nek.
-Ő itt Jasper!-mutatott a férjére.-Ők pedig Emmett, Rosalie, Esme és Carlisle.-mutatott végig mindenkin.
-Carlisle, ellátnád.Van egy sebe a karján és utána megismerkedhettek vele.-mondta Emmett mintha ő lenne itt a főnök.
Carlisle intett hogy kövessem. Utána vettem az irányt, de már ismertem az útat. Bementünk a dolgozó szobájába, és helyet foglaltam az egyik fotelbe, ő addig elővette a táskáját. Leült a mellettem lévő fotelbe, és egy vizes ronggyal kezdte el törölgetni a sebet. Utána fertőtlenítővel befújta, majd egy kendőre valami kenőcsöt kent rá. A kendőt rátekerte a sebemre, és ahogy a kendő hozzá ért a bőrömhöz elkezdett csípni a sebem. Felszisszentem, és a fájdalom mardosta a karomat. Pár perc múlva a fájdalom hirtelen köddé vált. Carlisle a kendő köré tekert egy kis darab kötszert.
-Kész!-jelentette ki.-Nagyon fáj?-kérdezte arckifejezésem láttán.
-Nem annyira.-mondtam megnyugtatóan.
Felállt a fotelből, majd fogta a táskáját és elpakolt. Lementünk nappaliba, ahol Alice izgatottan várt rám. Esme szeretete szétáradt a testemben, Rosalie féltékenysége és haragja felerősödőt, Alice vidámsága és izgatotsága elnyomta Rosalie féltékenységét a testem egy zugába, Emmett és Jazz boldog volt és Carlisle szeretete is erős volt. Akármennyire is éreztem Rose haragját a sok pozitív érzelmek csak elnyomják. Leültem a kanapéra közvetlenül Alice mellé.
-Szóval hogy is kerültél ide?-kérdezte kíváncsian Carlisle.
-Megszöktem a nevelőotthonból.-hazudtam.-A szüleim meghaltak.-tettem hozzá mielőtt megkérdezhette volna.
-Van hol laknod?-tette fel a kérdését Esme.
-Nincs.
-Akkor nálunk fogsz lakni.-állt fel Alice.-Jaj, ahogy látom nincs sok holmid.El kell mennünk vásárolni!-jelentette ki és már el is tűnt.
Még sokáig bámultam Alice hűlt helyét.

Remélem tetszik.A következő fejezet hétfőn lesz.

3 megjegyzés:

  1. Első komi!!!!! :D
    Jól sikerült ez a fejezet. De vajon miért nem mondta el Reila, hogy ki is, mi is ő valójában?
    És hát Alice.... Alice hozza a formáját.
    Puszi: Betty

    VálaszTörlés
  2. szia:)
    Ez a fejezet is nagyon szuper lett:)
    Kiváncsi vagyok a folytatásra:)
    Siess vele:)
    Puszi: Dóry
    ui: kár, hogy mostanság nem lesz novella.

    VálaszTörlés
  3. Sziasztok!
    Betty:
    Azért nem mondta el mert az veszélybe is sodorhatja magát vagy a családját.A tündérek nem fedhetik fel magukat.
    Puszi Abby!

    Dóry:
    Sietek vele ahogy csak tudok.Hát ezen a héten biztos nem lesz novella.Tudod mással is kell törődnöm.
    Puszi Abby!

    VálaszTörlés