2010. május 28., péntek

9. fejezet Gondolatok


/Edward/

38 éve, hogy meghalt Reila, életem egyetlen értelme, aki mert szeretni engem pedig tudta, hogy veszélyes velem lennie. 3 éve, hogy elhagytam a családomat, akik gondoskodtak rólam az elmúlt 1 évszázad alatt. A erdő egyik legrejtettebb zugába költöztem. Alice majdnem mindenap meglátogatott, hogy megnézze minden rendben van-e. 4 napja nem látogatot meg és ennek biztos oka van. Reila nélkül nem élhetek, de ő mégis ezt kérte tőlem. Én nem tudom betartani a kérését mert az én életem mit sem ér nélküle. Szerelmem halála után el kellett költöznünk Forksból. Visszamentünk Alaszkába a Denalikhoz, ahol Tanya rám akart mász, de ze nem sikerült neki. Nevelő apám és nevelő anyám belekezdtek szerelmem. Ekkor úgy éreztem el kell mennem a Volturihoz, de Reila kérését is szemmel kellette tartanom, mert ő azt szerette volna, ha én tovább élek. A Denalik házából mégis kimentem, és egyenesen Olaszországba tartottam volna akkor, de ebben Emmett megakadályozott. Ettől kezdve nem volt értelme hogy a Volturihoz próbáljak menni, de egy nap mégis betoppant hozzánk a Volturi.

Múlt:

6 köpenyes alak jött elő a ködből, és mindegyik levette csulyáját, de ez alól Aro volt a kivétel. Aro felénk lépett egyet, majd összecsapta tenyerét.
-Nagyon örülök hogy újra találkozunk.-köszöntött minket Aro.
-Minek köszönhetjük a látogatásotokat?-kérdezte Carlisle Arotól.
-Azt hallotuk, hogy megtudta egy ember a titkunkat.Ide küldenétek!-kérte Aro udvariasan.
"Kíváncsi vagyok, hogy ki az az ember, aki miatt ide kellett jönnünk."-gondolta Aro cseppet sem kedvesen.
"Mindegy, hogy ki tudta meg úgyis meg fog halni."-gondolta Jane szemrehányóan.
-Aki miatt jöttetek már meghalt.Elintézte egy másik vámpír helyetetek.-mondta nevelő apám kicsit szomorúan.-Edward.......szerelme volt.
-Óóó megtisztelnél vele?-kérdezte, majd kinyújtotta felém a kezét.
Szépen lassan odasétáltam hozzá, és kezemet beleraktam az övébe.

Jelen:

Akkor tudta meg Aro, hogy mi is történt valójában, és a Volturi békével elment. Még most sem értem honnan tudták meg, hogy Reila tudott a létezésünkről. Már mindegy is, mert szerelmemet megölte egy másik vámpír. James csak játszadozott, de miért pont Reilát szemelte ki áldozatául. Máig sem tudtam kideríteni miért pont ő kellett neki. Midegy sikerült elérnie a célját. Csak magamat okolhatom, ezért ha én nem szeretek bele. Akkor most tovább élhetne anélkül, hogy bele avatkoztam volna az ő életébe. Próbáltam megvédeni, de én cserben hagytam amikor a legnagyobb szüksége volt rám. Miért nem maradtam vele egész nap akkor még most is élne. Ahelyett, hogy vele maradtam volna, Jamest és Victoriát üldőztem, és csak később jöttem rá, hogy csak a nőt üldöztem nem pedig Jamest, aki kihasználta a lehetőséget, és Reilához ment, hogy megölje. Életem értelmét elvette és azóta nem voltam hajlandó vadászni se, de sajnos muszáj volt, mert Emmett folyton ügyelt rám. Nincs más választásom minthogy utána menjek, és öngyilkos legyek. Alice viszont nem volt itt, és ez egy kicsit fura volt tőle. Mi történhetett otthon? Annyira szeretném tudni mi történt otthon. Úgy látom nekem kell elmenni hozzájuk, de előtte el kell mennem vadászni. Felálltam a kanapéról, és futásnak eredtem. Nemsokára meg is éreztem egy szarvas csorda illatát. Követtem az illatot, majd egy gyors mozdulattal rájuk vetettem magam. Kiszívtam az éltető nedvet, ami enyhití az égő kaparást a torkomban. Az összes szarvasnak kioltottam az életét. A szarvasok élettelen testét eltemettem a föld alá. Miután végeztem az állatok élettelen testével, majd futottam haza az otthonomba.

1 megjegyzés:

  1. szia!
    Ez nagyon jó lett:)
    Kiváncsi vagyok, mikor tudja meg, hogy Reila él, de tündérként:)
    Jaj tök izgi:)
    Siess a kövivel:)
    Na puszi: Dóry

    VálaszTörlés