Sorsdöntő 2.fejezet

Örökbe fogadás:

/Ronnie/

Reggel mindenki arra ébredt, hogy Amy eltűnt az ágyából.Nem kellett keresnünk mert nem sokára bejött az ajtón.Megkérdeztük, hogy mi történt mire azt felelte örökbe fogadták őt, és Alicíát, de nem egy szülőhöz kerülnek.Tesset nem nagyon érdekelte a dolog, de engem nagyon is elszomorított.Barátnőm adott egy medált amire az volt rágravírozva, hogy:Örök barátok.Nála is volt egy, ami fel volt fűzve a nyakláncára.Amint összecsomagolt barátnőm el is tűnt.Nagyon szomorú voltam aznap, de akkor hallottam meg az emberek gondolatait.Most éppen a kertben lévő hintán ültem.Vagyunk még egy páran, akiket nem fogadtak még örökbe, és nevelték fel a saját családjukban.Hirtelen valami fény szűrődött ki a fák közül, ami csak egy valamit jelentet.Felnéztem, és megláttam az apró porszemeket.Lassan befelé vettem az irányt.Amint beléptem az épületbe mindenki sürgött-forgott.Na jó csak az itt dolgozok sürögtek-forogtak.A gyerekek bementek a nagy terembe ahová követtem őket.A nagy hangzavarból azt is ki lehetett venni, hogy valaki örökbe akar fogadni egy gyereket, de elmúlt 14 éves.A második legjobb barátnőm Carmen elmondott mindent, amit tudnom kell.Engem már nagyon nem érdekelt.Amikor én voltam az egyetlen lánygyermek, aki nem múlt még el 14 akkor nem engem választottak, pedig azt hittem.Erre szokták azt mondani, hogy a látszat néha csal. Azóta nagyon nem érdekelt, hogy örökbe fogadnak-e vagy sem.Beértünk a nagy terembe, ahol mindenki elfoglalta saját padját.Én elő vettem a könyvemet a padomból, majd olvasni kezdtem.Akkor hagytam abba amikor meghallottam egy idegen gondolatait.Az idegen egy szőke hajú, kék szemű ember jött be a terembe, és ekkor tettem vissza a könyvemet a padomba.
- Gyerekek! Az úr Dr.Carlisle Cooper!-mutatta be az igazgató az urat.
Igazából örült neki, hogy megszabadulhat még egy gyerektől.Nem igazán rajongott a gyerekekért.Carlisle sétált a sorok között néha még meg is kérdezte az illetőt, hogy mi a neve, majd tovább.Tess nagyon haragos lett amiért csak úgy elhaladt mellette.
"Mi!Csak úgy elsétált mellettem.Azt hiszem Ronnie-hoz megy."-gondolta Tess.
Erre a gondolatra én is feleszméltem.Tényleg hozzám igyekezett mintha bennem meglátná a kislányát, akit elvesztett amikor a kislány 14 éves volt.Már értem, hogy miért 14 éves kortól akart gyereket.A szemem hasonlított a lányáéra.Több hasonlóság nem volt köztünk.Előttem állt, majd elgondolkodott, hogy mit is mondjon.Nagy nehezen sikerült eldöntenie mit akar.
- Szia!Hogy hívnak?-kérdezte udvariasan.
- Veronica Stevens.De csak Ronnie-nak szoktak hívni.-válaszoltam, majd odament az igazgatóhoz.
- Ronnie-t szeretném örökbe fogadni.-mondta az igazgatónak, majd egy megfájdult a fejem a sok hangos gondolattól.
Mindenkit nagyon meglepett, de főleg engem.Az igazgató intett, hogy kövesse, majd mindenki elment a saját dolgára.Én utánuk mentem, majd amikor végeztünk az örökbe fogadási papírokkal elment becsomagolni.Tess most biztos őrjöng valahol.Összepakoltam minden holmimat, ami csak szükséges lehet.Egy válltáskába bele is fért az egész holmim.Az életem még csak most kezdődött el.

Sorsdöntő 1.fejezet

Kezdet:

/Ronnie/

Olyan 6 éves lehettem amikor árvaházba kerültem. Az anyám meghaltak egy autó balesetben. Nem voltak testvéreim vagyis nem tudtam, hogy van-e. Azóta 10 év telt el, és még senki nem fogadott örökbe. A legtöbben kislányokat fogadnak örökbe vagy éppen kisfiút, ami van. Nagyon irigyeltem őket mert lehet normális családjuk, de nekem nem lehet. A sors akarta így. A történet kezdete 12 éves koromban kezdődött. Én nem vagyok egy átlagos lány, aki hétköznapian viselkedik mint a többi. Én egy boszorkány vagyok, de ezt senki sem tudja. Ez az én titkom. Mivel nem nagyon tudtam ezt a titkot magamban hordozni, ezért az egyik dobozomba beleraktam a naplómat, néhány virágszirmot, egy öngyújtót, egy jégkockás tasakot és egy gyűrűt. Mindegyik tárgy képviselt valamit. A naplóm azt, hogy boszorkány vagyok, a virágszirmok azt, hogy életre keltem a növényeket, az öngyújtó azt, hogy tudom hajlítani a tüzet, a jégkockás tasak azt, hogy megfagyasztok valamilyen tárgyat és a gyűrűm azt, hogy mozgatom a tárgyakat. Beleraktam néhány fényképet magamról, és a trükkjeimről. Az utolsó tárgy, amit beleraktam az egy kagyló volt. Azért raktam bele a kagylót mert az képviseli a kalandjaimat, amit eddig átéltem. Ráraktam a fedelét, majd kiszöktem a szobámból. Végig futottam a folyosón, és amikor elértem a nagy ajtót akkor képességemet bevetettem, majd kinyitottam az ajtót. Átléptem a küszöböt, és a kert felé futottam, ahol a kerítés van. Gyorsan átmásztam a kerítés lyukain mivel azok nagyok voltak ahhoz, hogy át tudjak menni rajta. Futottam még egy ideig, majd az egyik fa tövénél megálltam. Letettem a dobozt a földre, majd fogtam a kis lapátot, és ástam egy nagy lyukat a földbe. A dobozt beleraktam egy zacskóba, majd a beletettem a lyukba. Még faleveleket is terítettem rá, majd visszaterítettem a földet. Ráugráltam, hogy biztosra menjek.
- Itt senki nem fogja megtalálni.Na jó, kezdjük.-mondtam, és elővettem a zsebemből egy kis papírdarabkát.- Titkaimat a föld alá rejtettem, segíts, hogy senki se találhassa meg.6 év múlva ha valaki megtalálja, a doboz kapjon lángra.Porait a szél elfújja, az óceán homokjába.Majd a porból teremjen újjá a dobozom titka.- olvastam fel, majd a mutatóujjamból arany porszemek hullottak a földre.
Egy ideig csillogott a föld, majd újra a sötétség vett körül. Ha valaki meg is találná 6 év múlva akkor se fogja megtudni a titkomat. Visszamentem a kerítéshez, majd átmentem a lyukakon. Az ablakomhoz siettem, majd képességemet használva kinyitottam az ablakot. Kezemet úgy helyeztem el a növényhez mintha megálljt parancsolnék valakinek. Az egyik szár körém fonódott, és a nyitott ablakhoz vitt fel, majd visszanőtt eredeti formájára. Letettem lábaimat a talajra, és becsuktam az ablakot magam után. Gyorsan bebújtam az ágyba mintha el se mentem volna.
- Ronnie, ébren vagy?-kérdezte suttogva a szobatársam Amy.
- Igen.-suttogtam vissza válaszul.
Amy felé fordultam, majd felültem az ágyon. Szobatársnőm követte a példámat, és ő is felült az ágyon.
- Szerinted engem örökbe fognak fogadni?-kérdezte barátnőm kíváncsian.
- Hát persze.Legalábbis remélem.-mondtam reménykedve.
- De ha mégis örökbe fogadnának valamelyikünket, ígérd meg, hogy mi örökké barátok maradunk!-kért meg rá.
- Rendben.-bólintottam rá.
- Hé, valaki itt aludni szeretne.-nyavalygott Tess.
Mindketten visszafeküdtünk az, és megpróbáltunk aludni. Mindannyian nagyon vártuk már a reggelt, hogy kit fognak örökbe fogadni.

Sziasztok!

Egy rossz hírt hoztam.A Csodálatos világ című törimnek az írását abbahagytam a nyár folyamán, és egy másik törit kezdtem el írni.Én arra gondoltam, hogy egyenlőre szüneteltetni fogom a törimet.A másik törit is olvashatjátok, ha akarjátok.Közben gondolkodtam az Üstökös című törimen is.A bevezetőjét átírtam, de a lényege ugyanaz.Ezt a törit csak a nyáron fogom elkezdeni.Aki akarja az olvashatja a Sorsdöntő című törimet.Ti dönthetitek el!Itt a bevezető a törikből:
Sorsdöntő:
Veronica egy boszorkány, aki egy balesetben elvesztette anyukáját, és árvaházba kerül.Miközben reménykedik abban, hogy mikor fogadják örökbe egy olyan titkot őriz, amit eddig senki sem tudott meg.Egy nap örökbe fogadják, de egy gonosz erő megpróbálja kiirtani a boszorkányokat.Veronica életébe bekerül egy fiú is, és nem tud elszakadni tőle.A lány meghozza döntését, és véghez viszi köteleségét.
Vajon mi lesz Veronica sorsa?

Üstökös(átírt):
Isabella egy különleges lány.Testvéreivel egy szörnyű titkot őriznek.Ugyanis ha belenéznek a holdba vagy akár a hatása alá kerülnek akkor felfedi valódi kilétét.Jake találkozik a lánnyal, akit jobban meg szeretne ismerni.Nagyon furcsán kezd viselkedni, ezért kutatni kezd utána.Közeleg a telihold, és egy szörnyű katasztrófa készülődik.Bellának sürgősen meg kell oldania a problémát.
Vajon mi lesz a sorsa a város lakóinak?

Ennyi lenne!A héten dönthettek a szokásos módon.
Köszönöm szépen!
Abby!

Csodálatos világ 5.fejezet

Lovaglás:
/Félia/

Amint haza értem, meglepő módon Kim fogadott azzal a hírrel, hogy lovas leckéket fog venni. Ezen nagyon meglepődtem, és felmentem a szobámba, majd beraktam az akváriumomba az új halamat. Kim be sem kopogott, és azt akarta, hogy menjek el vele. Kelletlenül, de elmentem vele, és amikor odaértünk a lovak hangosan trappoltak, majd megláttam Alexet, aki egy lovat tisztogatott. Kim megkérdezte ki lesz az oktatója, majd Alex felé vette az irányt.
- Hello!-köszönt udvariasan.-Miben segíthetek?-kérdezte én még mindig csak bámultam, de végül észhez tértem.
- Kim szeretne lovas leckéket venni.-mondtam, majd lassan kifújtam a levegőt.
Elvezetett minket egy rétre, majd hozott egy lovat amire felült Kim. Alex megfogta a kantárt, majd vezette a lovat, amin Kim ült. Lassan már halálra untam magamat, majd Alexék odajöttek hozzám.
- Vigyáznál rá amíg hozok még 2 lovat?-kérdezte mire aprót bólintottam.
Alex a kezembe adta a kantárt, és sétált vissza az istálóba. Kim pedig követte mint egy kutya a gazdiját. Csak néztem utánuk, és elfeledkeztem a lováról, majd a kantár kiesett a kezemből. A ló a fejével meglökött a vályú felé, majd belestem a vályúba. A víz hozzá ért a bőrömhöz. Alex bizonyára ezt az egészet látta, ezért futni kezdtem viszont magamban visszaszámoltam. 10......9......8......7......6......5......4......3......2......1. Eközben találtam egy kis helyiséget, amiben elbújhattam, és amikor lejárt a 10 perc akkor átváltoztam sellővé. Nagy nehezen felültem a szalmakazalba, majd halk kopogtatás hallatszott.
- Félia, itt vagy?-kérdezte Alex mire megrémültem egy kicsit.
- Ne gyere be!-szóltam ki mielőtt kinyitotta volna az ajtót.
Hirtelen rám fröccsent egy kis vízcsepp, majd felfelé bámultam, és megláttam egy vizes vödröt, amiből csöpögött a víz. Kinyújtottam a kezemet mintha megállj parancsolnék, majd a víz, ami a vödörben volt megfagyott.
- Hozok egy törölközőt!Rendben?-tette fel a kérdést.
- Oké.-válaszoltam, majd halk léptek távolodtak el a helységtől.
Belemarkoltam a szalmába, és törölgetni kezdtem az uszonyomat.A szalma mindenemre ráragadt, de a víz nem száradt meg.Ekkor az ajtó kilincsét valaki lenyomta.
- Alex, te vagy az?-kiabáltam ki, majd az illető halkan elsuttogót egy igent.-Öhm... a törölközőt bedobnád, és az ajtót ne nyisd ki!-kértem meg rá.
A semmiből egy törölköző pottyant le a földre. Megragadtam, és törölgetni kezdtem a vizes részeket. Egyre gyorsabban, és gyorsabban töröltem meg magamat, majd visszaváltoztam emberré. Felálltam, majd lenyomtam a kilincset, és kinyitottam az ajtót. Alex a falnak támaszkodva várt rám, majd Brooke sétált el mellettünk, de valami miatt megállt, és felénk fordult.
- Alex, segítenél?-kérdezte, majd előcsalt egy mosolyt az arcára.
- Persze.-morogta, és Brooke után ment.
- Szegényt halálra dolgoztatja.-suttogta Kim, de még így is meghallottam.
- Menj haza, én is mindjárt megyek!-mondtam, majd az ellenkező irányba kezdtem el futni.
Körülnéztem nehogy valaki meglásson, majd beleugrottam a vízbe. Bizonyára a tengerparton akar lovagolni hiszen mindig ott szokott. Gyorsan úszni kezdtem, majd a tengerpart felé vettem az irányt.Brooke egy palackot fogott a kezében miközben lovagolt, és Alex-szel végeztette a piszkos munkát. Kezemet úgy helyeztem el mintha megálljt parancsolnék, és a palackban lévő víz megfagyott. Haza felé vettem az irányt, majd a sziklás homok parton megálltam.

Csodálatos világ 4.fejezet

Találkozás:
/Félia/

Egy nap telt el amióta Seth elcsúszott. Azóta nem hallottam felőle semmit sem. Rendszeresen járok úszni a vízbe. Nagyon szeretek ott lenni. Most az akváriumomat rendezem be, és már csak a halak hiányoznak belőle. Anyutól kaptam néhány bohóchalat, amit azonnal be is tettem az akváriumba. Lesétáltam a lépcsőn.
- Hová mész?-kérdezte sejtelmesen anyu.
- Lemegyek a partra úszni.-válaszoltam amire anyu bólintott.
Kiléptem az ajtón, és sétáltam le a partra. Útközben megálltam egy kereskedésben, ahol tengeri halakat árulnak. Sajnos egyiksem volt megfelelő a számomra. Tovább mentem, és a talajt bámultam. Amikor megérkeztem a partra egy csomó ember úszkált a vízben. Szerencsémre volt egy titkos helyem, ahol egy lélek se járhatott. A móló közelében lévő barlang. Tovább sétáltam, és a homokos talajt bámultam. Egyszer csak megszólított valaki:
- Hé cica!Nem jössz be úszni?-kérdezte az egyik srác.
- Ugyan már!Nem fogod megbánni vagy félsz egy kis víztől?-kérdezte az egyik.
- Hagyjátok!-szólt rájuk egy ismerős hang.
A víz felé néztem, ahol négy srác ült a szörfdeszkáikon, és az egyiken Seth ült.
- Még a víz közelébe sem mer menni, nemhogy a vízbe.-röhögött Seth, majd lejött a deszkáról, és lebukott a víz alá.
Ekkor a kezemet úgy helyeztem mintha megálljt parancsolnék valakinek. Erősen koncentráltam a deszkán lévő vízre, ami abban a pillanatban megfagyott a deszka tetején. Seth feljött a víz alól, és megpróbált felmászni a deszkájára, de nem igazán tudott. Mosolyt csalva az arcomra sétáltam tovább egészen addig amíg neki nem mentem valakinek. Alex volt, csurom vizes volt felső testén, és a kezem is vizes volt, majd futásnak eredtem. A sziklás öbölig futottam, majd ott beleugrottam a vízbe. Gyorsan úszni kezdtem, majd a korallzátonyoknál megálltam. Ott úszkáltam egy kicsit, majd megláttam egy Kis herceg halat. Annyira ritka példány volt, hogy nem volt szívem elfogni, és berakni az akváriumomba. Mellette úszkált egy Pávaszemes csipeszhal. Beleraktam a kezemben lévő kis tasakba, és leraktam a szikláknál. Visszaúsztam a korallzátonyhoz, majd megláttam egy delfint .Vele játszottam egy ideig, majd hirtelen megláttam két lány, akik szintén sellők voltak. Felúsztam a felszínre.
- Ti sellők vagytok!-jelentette ki a szőke lány.
- Ezt ne itt beszéljük meg!-ajánlottam.
Mind lebuktunk a víz alá, majd elvezettem őket arra a helyre, ahol sellővé változtam.
- Az én nevem Sarah Winston!-mutatkozott be a szőke lány.
- Szia! Az én nevem Ophelia Gilbert, de mindenki csak Féliának szólít!-mutatkoztam be.
- Az enyém Ashley Tucker, de csak Ash-nek szólítanak!-mutatkozott be a másik lány.- Hogy letetek sellők?-kérdezte Ash.
- Én itt változtam át.-kezdtem.- Egy nap itt kötöttem ki, és sötét volt, ezért nem láttam semmit.Beleestem egy hasadékba, ami ide vezetett.Megláttam az egyetlen kijáratot, és beleugrottam a vízbe.Majd a vízből buborékok törtek elő, és lebuktam a víz alá.Majdnem kiértem a felszínre, de nem volt annyi levegőm, és elájultam.Aztán átváltoztam sellővé, és kiúsztam a partra.Otthon arra ébredtem, hogy sellő vagyok.-zártam le a témát.
- Én Dániában változtam át.-kezdte Sarah.- Apának szülinapi bulija volt, és elmentem mert kiakartam deríteni miért vonz annyira a víz.Elmentem egy kis szigetre, ahol találtam egy barlangot, majd beleugrottam a vízbe.A víz bugyogni kezdett, majd kimentem a barlang talajára, és amint kiértem sellő voltam.-magyarázta Sarah.
- Írországban változtam át.A sziklás part felől vonzást és éreztem mintha kerestem volna valamit csak nem tudtam, hogy mit.Egy barlangot találtam, majd amikor este lett megszöktem otthonról, és visszamentem a barlangba.Bementem a vízbe, majd amikor a hold a barlanghoz ért.A víz hirtelen meleg lett, majd ismét hideg.Egy hullám az óceánba sodort, majd átváltoztam sellővé.-mesélte Ash.-Nektek is vannak képességeitek?-tett fel még egy kérdést.
Ash egy buborékot csinált, ami láthatatlanná vált. A hüvelykujja a többitől külön állt miközben bemutatta képességét. A kezemet úgy helyeztem mintha megállj parancsolnék valakinek, és a láthatatlan buborék megfagyott, ami láthatóvá tette körvonalát. Leengedtük a kezünket, majd Sarah ökölbe szorította a kezét, és elkezdte kifelé hajlítgatni. A vízből egy kígyó alak jött létre, majd elkezdte az ujjait behajlítgatni, és a kígyó üveggé változott. Sokáig beszélgettünk a szigeten, majd amikor későre járt az idő lebuktunk a víz alá, és a part felé vettük az irányt.

Csodálatos világ 3.fejezet

Költözés
/Sarah/

Anya dühödt pillantásával néztem farkasszemet. Lassú léptekkel, de elindultam a kanapé felé. Apu még mindig aludt, a bátyám a falnak támaszkodott. Anyu is lassan megindult felém, de elkezdte a fel-alá járkálást. Gondolom gondolkodott, hogy mit mondjon. Apu ásítozva ébredt fel. A nappali tisztább volt mint amikor elmentem a partra.
Végül anyu megállt, majd leült a szemben lévő kanapéra.
- Nagyot csalódtam benned.-kezdte.- Ha tényleg a bátyád miatt mentél el akkor miért nem szóltál nekem?Most már mindegy.A bátyád igaz, hogy felnőtt, de anyagi gondjai vannak.Ezért ide költözik egy időre.Neked viszont két választásod van, ha a bátyádat nem bírod elviselni.-mondta szigorúan mintha ez egy szabály lenne.- Vagy elviseled a bátyádat, és többé nem viselkedsz így vagy pedig elmész Indonéziába az unokatestvéredhez még ma.-ajánlotta a lehetőséget.
A bátyámat egyszerűen képtelenség elviselni, ha folyton így viselkedik velem. Az unokatesóm legalább elviselhetőbb mint a bátyám.
- Elmegyek Indonéziába.-feleltem mire anyu 1 repülőjegyet nyomott a kezembe, majd felmentem a szobámba.
Bepakoltam a táskámba a legfontosabb dolgaimat. Gyorsan végeztem az összepakolással. Felvettem egy hosszú ujjú pólót, egy farmernadrágot és dzsekit. A kezemre húztam egy fehér kesztyűt, hogy a víz még csak véletlenül se érjen hozzám a repülőn. A vállamra raktam a táskámat, majd lementem a nappaliba. Még beraktam pár könyvet, és kimentem, ahol apu várt rám a kocsival. A repülőtéren megállt, majd kiszálltam, és a gépem felé vettem az irányt. Csak annyira emlékszem miután felszálltam a gépre, hogy elaludtam, majd minden sötétségbe borult........
Mikor kinyitottam a szememet a gép Indonézia repterén volt. Az unokatestvérem, és az anyja kint vártak rám.
- Sarah, de rég láttalak!-köszöntött Melinda anyja.
Rámosolyogtam.

/Ash/

 Amint kiértem a partra, a nyakamba akasztottam a nyakláncot. Nagyon szép volt azzal a kékes színnel. Hazáig csak sétáltam. Nem tudhatja meg senki a titkomat. Amint haza értem a testvérem a kanapén ülve zokogott. Anyu a hátát simogatva próbálta megnyugtatni. Odamentem hozzájuk, és leültem a kanapéra. Kate 2 kezébe temette el az arcát.
- Mi a baj?-kérdeztem tőle.
- Nate megmondta neki, hogy ő csak egy lány a sok közül.Önző, féltékeny, hisztis, udvariatlan kis senkiházi.Már sok lánnyal járt, de senki sem volt megfelelő a számára.-válaszolta anyu.
- Az a Nate egy idióta.Nem tudja mit vesztet.Te egyáltalán nem vagy hisztis, se önző, se féltékeny.Néha nagyon udvarias tudsz lenni.-próbáltam megnyugtatni én is.
Kate-re ezek a jellemzések nem vallanak. Csak pletykás szokott lenni néha, de az is csak ritkán fordul elő. Tudtam, hogy nem jó ötlet Nate-tel egy ágyba bújni hiszen előbb vagy utóbb megmondta volna neki az igazat. Kate felém nézet, majd megölelt.
- Költözzünk el minél hamarabb!-kérlelt minket testvérem amire anyu felállt, és elkezdett intézkedni.
A repülőjegyet a repülőtéren kapjuk meg. Mindent előkészítettünk az utazáshoz. Én például jól felöltöztem nehogy csak egy vízcsepp is rám fröccsenjen. A testvéremnek segítettem összepakolni mivel szörnyű állapotban van. Anya azt mondta, hogy Indonéziába megyünk. Kate nagyon örült mivel az elég messze van Nate-től. A gépen aludtam, és csak akkor ébredtem fel amikor Indonéziába értünk. Fogtunk egy taxit, amivel elmentünk a házunkhoz.

Csodálatos világ 2.fejezet

Tudnivalók:
/Félia/

Örülten verdesni kezdett a szívem.Mi lesz, ha az orvos meglátja az uszonyomat, és bezárat, majd mikroszkóp alá helyez.Nagyon melegem volt a takaró alatt.Az orvos közelebb jött hozzám, majd megmérte a lázamat stb.Amikor már megállapította, hogy semmi bajom meggondolta magát, és szeretett volna még egy vizsgálatot csinálni, de én nem engedtem.
- Kicsim, miért nem engeded, hogy megvizsgáljon a doktor úr?-kérdezte nyugtalanul anyu.
Nem tudtam mit tenni, ezért lehúztam magamról a takarót.Meglepődtek a hirtelen változástól pedig nem szoktam ilyen gyorsan változni.Még én is meglepődtem amikor az uszonyom helyett a lábaimat éreztem.Úgy 10 perc múlva a doktor megállapította, hogy semmi bajom.
- Mi történt?-kérdeztem hirtelen amikor már elment az orvos.
- Nem mentél iskolába, majd keresni kezdtek a rendőrök.Seth végül bevallotta, hogy mit csinált, és keresni kezdték a motorcsónakot.De nem találták.Kezdtük feladni a reményt, hogy élsz-e még.Egyszer csak megtalált a parton Alex, majd idehozott.Sokáig nem ébredtél fel.-mesélte anyu.
Hirtelen eszembe jutottak képek a tegnap történtekről.Épp süllyedtem a víz alá amikor valami  varázslat történt mert átváltoztam sellővé.Úszni kezdtem a part felé, majd kimásztam a partra, és amikor megszáradtam akkor visszaváltoztam emberré.Valami vonzást éreztem a víz iránt mintha már az életem része lenne.Lementem a konyhába valamit enni mert elég régóta nem ettem.Utána lementem a partra, ahol egy lélek se járt.Egészen addig mentem amíg a víz el nem érte a csupasz bőrömet.10 perc múlva átváltoztam sellővé, majd elvesztettem az egyensúlyomat, és eldőltem.Beúsztam a tengerbe, majd úszni kezdtem.Olyan könnyen tudtam siklani a vízben mint még soha.Annyira könnyednek éreztem magamat, és nagyon megnyugtatott.Szinte minden terhemet le tudná venni, hogy nem kellett sokat gondolkodnom, de ha ki megyek a vízből elém tárul a rideg valóság.Lassan kimentem a vízből, és, amint megszáradtam sétálni indultam.Nagyon boldog voltam amiért történt valami változás az életemben, de senki sem tudhatja meg.Egy ideig minden rendben ment, de hamar véget ért mert előbukkant Seth.
- Szia Félia!-köszönt oda nekem, majd felém kezdett el jönni.- Apám nem örült amikor a rendőrség felkereste.
- Az a te bajod nem az enyém.-vágtam vissza.
- De te miattad.Ha anyád nem lenne olyan aggodalmas akkor ez nem történt volna meg.-szinte köpte a szavakat.
- Ha nem engedtél volna ki a nyílt tengerre akkor nem kerestetett volna anyu.
Seth arcára ráfagyott a mosoly, majd újra felém vette az irányt.Észrevétlenül kinyújtottam a kezemet, majd mozgatni kezdtem.Erősen koncetrálni kezdtem a vízre, ami a füvön volt, csak a víz került elő térbe.A kezemet úgy helyeztem el mintha megállj parancsolnék valakinek.Amikor Seth a fűre lépett akkor a víz megfagyott, és Seth elcsúszott.A fánál nem csúszott tovább, és ott fájdalmas nyögéssel, de felállt.Futni kezdtem és szinte meg se álltam a hazáig.Totálisan be voltam pörögve.

/Ash/

Reggel volt.Nem akartam felkelni, csak heverészni szerettem volna még, de nem lehetett.Még mindig látszódhatott az uszonyom, és bárki megláthat meg anyu már nagyon aggódhat értem.Lassan kinyitottam szememet, de vissza kellett csuknom mert a szemembe sütött a nap.Megint megpróbálkoztam kinyitni a szememet, ami most sikerült.Feltápászkodtam a homokos talajon, és a kezeimmel tartottam meg magamat.Újra emberi alakban voltam, és ugyanabban a fürdőruhában, amiben voltam.Gyorsan haza futottam, és a lepedőkből csinált kötélen felmásztam az erkélyig, majd felhúztam a kötelet.Elővettem egy hosszú pólót, és 1 hosszú farmernadrágot.Lementem a nappaliba, ahol anyu egy törölközőben állt, és valamit keresett.Szóval nem tudja, hogy elmentem.Valaki kopogott, és anyu éppen ki akarta nyitni az ajtót amikor én közbeléptem.
- Majd én kinyitom.Te addig öltözz fel!-próbáltam mosoly csalni az arcomra csak, azért, hogy megnyugtassam minden rendben lesz.
Kinyitottam az ajtót, majd Nate-et láttam meg az ajtóban, és várt valamire vagy valakire.A lépcső felé kaptam a tekintetemet, ahol Kate sétált le nagyon csini zöld ruhában, és Nate felé mosolygót.Annyira nyugtalan voltam attól a gondolattól, hogy a testvéremet együtt látom Nate-tel a szörfbajnokkal.Most pedig itt áll előttem az alig takaró  ruhájában.A melltartója kilátszott, ami megformálta kebleit.A szára a combjához ért, de néha meglibben amitől kilátszott tökéletes hátsója.Kate kilépett az ajtón és boldogan elsétált Nate-tel az oldalán.Nem csuktam be az ajtót hanem utánuk eredtem.Beleugrottam a tengerbe majd átváltoztam sellővé.Alig úsztam 1cm-t máris száguldottam a víz alatt.Végül egy parkban kötöttem ki, ahol testvérem Nate száját ízlelgette.Nate keze Kate fenekére csúszott, a másik kezében egy vízzel teli palack volt.Kinyitottam a kezemet a víz felé irányítva.Erősen koncentráltam mintha a tudat alattim tudta volna mit csinálok.Abban a pillanatban a víz láthatatlanná vált, majd a víz kifröccsent Nate fejére.A szörfbajnok eltávolodott Kate-től, és elfutott az erdőbe.Beúsztam mélyen a tengerbe, ahol átváltoztam sellővé.Egészen a tenger fenékig merültem, ahol egy nyakláncot találtam.A kristály kék színű volt, és furcsán csavarodott.Kelletlenül, de a part felé úsztam.

/Sarah/

Nagyon korán felébredtem, majd sétáltam haza.Még ki kell találnom valami elfogadható magyarázatot arra, hogy miért nem voltam a bulin.Anya nagyon ki lesz akadva mert ez a buli apáról szólt.Nem mondhatom a szüleimnek, hogy sellő lettem, és bedugnának egy intézetbe.Lassan sétáltam haza felé, de közben nagyon figyeltem arra, hogy ne érjek hozzá egy vízcsepphez sem.Amikor elértem a házunkat az ajtónál megtorpantam.Végül vettem annyi bátorságot, hogy bemenjek.Anyu mélyen aludt a kanapén, apu egy fotelben horkolt, a bátyám épp most jött le az emeletről.
- Te meg hol voltál?-szegezte nekem a kérdést.
- Sétáltam, és egy barátomnál aludtam.-ez a kifogás elég hihetőnek hangzott az én számból.
Nem először fordult elő ez az eset.
- Kitalálom.Nem bírtad elviselni a társaságomat.-jelentette ki amire bólintottam.
Felmentem a szobámba, majd átöltöztem és rendet raktam a nappaliban.A bátyám elmosogatót, majd készített reggelit a szüleinknek.Én beértem egy szendviccsel.Muszáj többet megtudnom a sellőségről, de előtte ki kellene tisztítani a tenger egy részét.De amikor a hold a szennyezett vízre sütött ott van víz teljesen kitisztult.Lementem a partra, ahol a víz nagy része teljesen tiszta volt.Levettem a cipőmet, majd a bementem a vízbe.10 perc telt el mire átváltoztam sellővé.Elkezdtem úszni a víz alatt, és közben felfedeztem a víz alatt lévő csodálatos világot.Mindenféle hal úszott el mellettem, és egyre többen jöttek.Mintha a tiszta víz visszacsalogatná őket a tengerbe.Amint úsztam egy nagyon ritka halfaj jött velem szemben, egy Lángoló herceghal.Egyszer csak a szennyezett vízben találtam magamat.A korallok elszáradtak, a hínárok elszakadtak és a halak eltűntek.Kezemet ökölbe szorítottam, majd az ökölbe szorított kezemet elkezdtem kifelé hajlítgatni.Amikor teljesen szétnyitottam az ujjaimat akkor a barna foltok eltűntek, és egy újabb hal sereg közeledett felém.Felmentem a felszínre, majd ugyanezt még egyszer megcsináltam, és a víz egy kis része a levegőbe repült.Utána a víz átformálódott egy szív alakra.Az ujjaimat behajlítgattam, és a vízből készült szív üveggé változott.Leengedtem a kezemet, majd elkaptam a szívet mielőtt beesett volna a vízbe.Lemerültem a vízbe, és úsztam egészen egy újabb szennyezett vízig.Egy jó párszor használtam a képességemet.Amikor már elégedett voltam a tengerrel, kiúsztam a partra.Haza mentem miután megszáradtam a parton.Anyu dühödt pillantásával néztem farkasszemet.